Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 5 1927-1928 (Budapest, 1929)

Divald Kornél: A kassai dóm mesterei

helyen. Hogy az előcsarnok fölötti oratórium 1 110 előtt már megvolt, erről feljebb szólottunk. Hogy homlokfalát a XV. század első felében, a templom építésének első periódusa végén sietve falazták, erre abból lehet következtetnünk, hogy nagy ablaka alatt fala sima maradt s a dóm falait köröskörül koronázó s egy régi népdalunktól is megénekelt kőcsipkés korlát (balustrád) itt megszakadt. Ezt itt csak a restauráláskor pótolták újjal. Nyilván a Zsigmond király uralkodásának utolsó 1 izedében egyre fenyegetőbb huszita támadások miatt siettek a kassaiak templomuk nagyjában való befejezésével s az 1420-on túl felmerülő kassai építészeket és a város 1431-től fönnmaradt számadáskönyveiben található és nagyobbarányú építkezésekre vonatkozó adatokat 1445-ig, nem igen lehet többé a dóm építésével kapcsolatba hozni. 1420 június 24-én kelt nyugtatványa szerint pl. Rozgonyi János királyi tárnokmester és sárosi főispán igazolja, hogy a kassaiak ezidei és mult évi adójukból a király megbízásából, Péter mester, a király ő felsége építészének (Magistro Petro architectori regie maiestatis) évi fizetése fejében 200 aranyforintot kifizettek. 1424 április 8-án ismét Zsigmond király meghagyja a kassaiaknak, hogy Szent György-napkor esedékes 900 frtnyi adójuk terhére 40 frtot Péter nevű vízvezetékkészítő mesterének (Magistro Petro aqueductori nostri a Buda) fizessenek.

1 Az ilyen átutalások és adóelőlegek a király emberei számára Zsigmond korában gyakoriak. Van udvari ember, aki a javára kiutalt összeg árán ötvösművek megrendelésére hatalmazza föl a várost. Hevesy Andor vetette föl a kérdést, vájjon ez a Péter mester nem azonos-e a Zsigmond királytól Párizsban 1416-ban francia íródiáknak fölfogadott Perrinnel, aki az egykorú forrás szerint «Gobert le souverain escripvain» tanítványa volt. Minthogy az irnokság vagy kalligráfia mégis csak messze esik az építészettől és vízvezetékkészítéstől, a két név aligha jelent egy személyt.

2 Tudjuk, hogy amikor Zsigmond király Párizsban járt, számos, a háború miatt nyomorgó francia és németalföldi mesterembert, főleg ötvöst, szőnyegszövőt, kőmívest telepített át Budára, akik azonban ott, Bertrandon della Brocquière francia utazó értesítése szerint, nem igen boldogultak.

3 Végtelen kár, hogy Kassa város számadáskönyvei csak 1431-től maradtak fönn s innen kezdve is hézagosak.

4 1431-ben a város kőtörés és kőfuvarozásért 242 írt és 90 dénárt fizet ki. Ám a köveket bizonyára nem a templomépítésre, de a városfal új bástyáinak építésére használták fel. 1433-ban ugyanis Zsigmond király a város erődítményeinek kiépítésére, a pozsonyi vár építése címén Kassára rótt 1008 frtnyi adó egy részét elengedi/' Albert király halála után a kassaiak az özvegy királyné s az utószülött V. László pártján vannak s 1440-ben az előbbi parancsára tárt kapukkal várják Giskrát, aki nagy súlyt vet a város falainak további megerősítésére. Giskra I. Ulászló hadai elől Kassán zárkózik el s itt 1 Mindkét okmányt közölte Kemény Lajos a Történelmi Tár 1895. évf.-ban a 205. lapon. 2 André de Hevesy : Le Bréviaire de Sigismund de Luxembourg. Bulletin de la Société Française de Reproductions de manuscrits à Peintures, 1. Année No. '2. Paris 1911. 107. s köv. lapok. 3 L. «Budapest művészete a török hódoltság elott» c. munkámban 119—121. 1. * Kemény Lajos : Kassa város régi számadáskönyvei. 1431—1533. Kassa, 1892. 5 L. Kemény: Kassai építőmesterek. Mérnökközlöny 1904. 41. 1. első hasáb.