Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 5 1927-1928 (Budapest, 1929)
Divald Kornél: A kassai dóm mesterei
Erzsébet-templommal régtől fogva kapcsolatos ispotály bizonyos jövedelmei és vagyontárgyai miatt zaklatja s a pápa az ügy elbírálásával az esztergomi érseket, prépostot és éneklő kanonokot bízza meg. Több mint valószínű, hogy a fehérvári johanniták nem minden alap nélkül pörlekedtek, de hogy milyen eredménnyel, arról nincs tudomásunk. Külföldi vendégektől alapított községeink szabadalmainak veleje az volt, hogy maguk választották plébánosukat és bírájukat. Ahol tömegesebben telepedtek le, mint a Szepességen, ott királyaink egyházi függetlenségük biztosítására külön prépostságot alapítottak részükre. Abaúj vármegye német telepei magyaroktól már régebben lakott területek közé ékelődtek s így Kassa 1290-ben csak annyit ér el, hogy a vármegyei loesperes egyházi fönnhatósága alól közvetlenül az egri püspöké alá kerül. 1292-ben Arnoldus plébános és Kassa polgárai évi 15 márka ezüst fejében megváltják az egri káptalannak fizetendő tizedet. Az Anjouk koráig a felsoroltaknál egyéb adatunk Kassa fejlődéséről alig van. 1301-ben polgárai Vencel király pártjára állnak. A cseh királyfi lemondása után Róbert Károly Omode nádort küldi a város megnyerésére, akinek ez 1305-ben sikerül is. A kassaiak azonban csakhamar Csák Mátéhoz csatlakoznak s azért Róbert Károly megfosztja őket szabadalmaiktól s a községei 1308-ban Omode nádornak adományozza. 1 Az új földesúrnak alighanem gondja volt arra, hogy a régi, valószínűleg még a johannitáktól épített templom mellé, mint kegyúr új, díszesebb templomot építsen, a templomalapítót megillető kriptával. Azonban alighogy ehhez hozzáfoglak, 1311-ben, a nyár végén, a mikor Omode beiktatására Kassára jött, a kassaiak föllázadtak ellene s többed magával megölték. Azonközben Csák Máté hatalma egyre nőtt s Róbert Károly, hogy pártjára birja a már népes községet, egyességet létesít a nádor özvegye, ennek liai és a kassaiak között. Ennek az a következménye, hogy a rozgonyi ütközetben, Róbert Károlynak Csák Máté ellen kivívott döntő csatájában a kassaiak a király oldalán harcolnak. Innen kezdve Kassa egyre több városi szabadalmat nyer. A városokat kedvelő kolduló szerzetesek is letelepednek itt s 1335-ben már kész a domonkosok hatalmas egyhajós temploma, mely nyolcszögletes tornyával, a XVIIT. században barokk sülben átépített alakjában, gótikus eredetijének számottevő részleteivel, ma is meg van. A ferenciek templomát és kolostorát, (a mai papnövelde templomot) 1405-ben szentelték föl. 1347-ben lesz Kassa szabad királyi város. Plébániatemploma azonban zömében véve még mindig a régi. Ezt a XIV. század elején csak új szentéllyel bővítették, amelynek 1884-ben kiásott talapzati párkánya szinte szakasztott mása volt a Szent Mihály-kápolna megfelelő párkánytagoltságának. 2 Már Henszlmann is valószínűnek tartotta, hogy mind a kaput, mind az ablakokat később rakták be a Szent Mihály-kápolna csupasz (tehát félben maradi) falaiba, amiből önként következik, hogy sajátságosan ormára falazott tornya is ekkor került a diadalívszerű homlokzat fölé. A kassai Szent Mihály-kápolna épenséggel nem vall a középkorban nálunk 1 L. Cáoma József: Omode nádor fiai és Kassa város. Turul 1911. évf. 2 Mind a kellőnek rajzai 1. Szlehló : Megfigyelések stb. 3. lap.
