Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 5 1927-1928 (Budapest, 1929)

Divald Kornél: A kassai dóm mesterei

Ezt a nézetét a következő évben a Moniteur des Architectes-ben Prioul építésznek a braine-i templomról írt értekezése kapcsán fejti ki. 1858-ban adja ki Lassus Párizsban Yillard de llonnecourt páratlanul érdekes vázlatkönyvét, amelyben három helyen is azt a megjegyzést találjuk, hogy a kiváló mester Magyarországon járt. Lassus a kassai dómról valószínűnek tartja, hogy Villard tervezte, ugyanennek a véleményének Henszlmann ugyanebben az évben magyarul egy magánlevélben, majd pedig a Pesti Naplóban ad először kifejezést.

1 1884-ben aztán Henszlmann Ösztönzésére fölássák a mai dóm talaját s megtalálják a XIII. századbeli Szent Erzsébet-templom alapfalait.

2 Az ásatások eredménye arra vall, hogy az 1283. évi okmányban említett ispotállyal kapcsolatos Szent Erzsébettemplom hajójában 1024 m széles és 30 m hosszú épület volt, amelyet a XIV. században a hajójához csatolt s a kassai Szent Mihály-kápolna mintájára tagolt új szentéllyel 41 m.-nyi hosszúságra bővítettek ki. Nyilvánvaló, hogy a mai dóm külső falaival a XIII—XIV. századbeli templomot csak később építhették körül, mindazonáltal íróink egy része szinte mindmáig azt vitatja, hogy a dómot csakis Villard de Honnecourt tervezhette, sőt hogy alapfalait már a XIII. században lerakták, ha földfeletti részében építését csak a XV. században folytatták is.

3 Lassus után újabb német írók is Villardot tartják a cambray dóm szentélye tervezőjének. Ennek egyszerűbb szentélyfolyosó nélküli mása a braine-i Szent Yved-templom szentélye.

4 A cambrayi szentély építése 1235-ben kezdődött s a templomépítés egyik pártfogója Zsófia hercegnő, Henrik brabanti herceg felesége, magyarországi Szent Erzsébet leánya volt. Az ő ajánlatára kerülhetett Villard de Honnecourt Marburgba, ahol a Szent Erzsébet tiszteletére 1235-ben megkezdett egyszerűbb elrendezésű templom szenlély- és kereszthajó-apszisai, ötoldalú záródásukkal és két sorban egymás fölé rakott ablakaikkal, a cambrayi kápolnakoszorús szentély középső főapszisának másai.

5 Minthogy Szent Erzsébet nővére volt IV. Béla királyunknak, az utóbbi családi összeköttetései Zsófia hercegnővel egyengethették Magyarországra is Villard útját, akit saját följegyzése szerint az épülőiélben levő reimsi dóm egyik ablakának kirajzolása közben hívtak meg Magyarországra. Ez 1244 körül történt, amikor Kassa, mint önálló község talán még nem is létezett.

6 Anonymus még semmit sem tud Kassáról; a Gesta XXXII. fejezetében szereplő Casu a borsodmegyci Kacs. II. Géza korabeli telepítés volt a Hernád alsó 1 A levelet közölte az Új Magyar Múzeum szerkesztője az 1858. évf.-ban. 297. 1. ~ L. Mihalik monográfiájának színes mellékletét. 3 Ez a véleménye Mihaliknak is. 4 Mind a két templom alaprajzát közli Mihalik monográfiája. 5 Handbuch der Architektur II. Theil 4. B. 2. Heft. Die romanische und gothische Baukunst. Von Max Haáak Leipzig 1913. 274. 1. ß Az első kellő kritikával készült tanulmány Kassa történetéről : Kroneá, Zur ältesten Geschichte der oberungarischen Freistadt Kaschau, Archiv für Kunde Österreichischer Geschicbtsqiiollen. XXX. B. Wien 1864. 3—36. 1. — L. még Kemény Lajos: Kassa története a Magyarország vármegyéi és városai című vállalat I. kötetében 35—63. 1. — A Kassa nevét, először említő oklevelet közli Wenzel: Árpád kori új okmánytár. VII. 231. 1. — Egyéb adalok a Felsőmagyarországi Múzeum egylet évkönyveiben és a Történelmi Közlemények AbaújTorna vármegye múltjából című vállalat I. és II. évfolyamában (1911). _