Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 5 1927-1928 (Budapest, 1929)

Meiler Simon: Munkácsy vázlatrajzai «Krisztus Pilátus előtt» című festményéhez

a művész, midőn munkához fog. Sőt még e kettős kezdet időrendi összeegyeztetése is gyakran hiábavalónak bizonyul, ha a könyv véletlenül épp a közepén nyílt szét, midőn a művész a tervezgetés hevében egy-egy gondolatát megrögzíteni kívánta. Gondos mérlegeléssel azonban mégis megállapítható egy virtuális sorrend, mely lia Ián nem is fedi a művészi gondolat ellenőrizhefétlen cikázásait, annál világosabban jelzi annak felbukkanását, kiszélesülését és végleges megállapodását. Vázlatkönyvünk mindkét «elején» Munkácsy (dvét csalad» c. festményének kompozícióvázlatait és vázlattanulmányait találjuk (egyéb kompozíciók tanulmányaival vegyesen), s minthogy e festmény 1879-ben készült, skicckönyvünk használatbavétele is erre az évre tehető, ha ugyan az első vázlatok nem nyúlnak még az 1878-ik évbe vissza. Egyik lapon, a ((Két család»-hoz készült gyermektanulmány alatt, egészen futólagos, izgatottan gyors, első pillanalra alig érthető ceruzavázlalot látunk, egy hirtelen felvillanó gondolai pillanatnyi megrögzítését, a művésznek egy «gyorsirasi» jegyzetét, mely csak saját magának készült, mely más által alig olvasható, s melynek egyetlen célja, hogy a teremtő lélek előli felcsillámló viziót röptében elfogja. Jobbra, lépcsőzetes emelvényen egy karjait összefonó ülő alak, melyet, ha Pilátust nem ismernők, inkább egy négyszögű talapzalon álló mellszobornak vélnénk ; balra egy álló alak futólagos vázlata, melynek állása, fordulása, miléte teljesen meghatározatlan, a kettő között néhány bizonytalan vízszintes vonal — csak a következményekből tudjuk, hogy egy kinyújtott kar jelzései. Jobbra és balra még néhány ülő és álló alak sommás jegyzete. (1. ábra.) S mégis, tán e néhány kusza vonás fogta meg a pillanatot, amelyben Munkácsy lelki szemei előtt a ((Krisztus Pilátus előtt)) káprázatos látomása először kitárult. A mű tartalmi lényege bennfoglaltatik c kis vázlatban, a pszichológiai pillanat kiválasztása megtörtént, és főszereplői, az álló vádlott, az ülő bíró és az őket összekötő vádló kar elfoglalták helyüket. Ami ezután következik, az már csak a tér kiépítése és a kísérő kórus elosztása. A pszichológiai elgondolással párhuzamosan a formai szerkezet fő pillérei is véglegesen kialakultak : Krisztus és Pilátus függőlegesei, melyeket a kinyújtott kar vízszintese kapcsol össze, csak a távolságok és tömegek mérlegelése van még hátra. 5. ábra. A «Krisztus Pilátus előtt* baloldali képzáró csoportjának vázlata.