Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 5 1927-1928 (Budapest, 1929)

Fleischer Gyula: Adatok a féltoronyi kastély és belső díszítésének történetéhez

maga a fényforrás, kinek alakja körül a fény mindent feloldó erejében a jelenségek csak sejtelmes, aquarellszerűen halvány színtónusokban emelkednek ki. Atmoszféra és színek kiegészítik egymást, ahol az egyik ereje csökken, azonnal magához ragadja a vezetést a másik. A művész palettáján ezúttal csaknem kizárólag derült színek szerepelnek, a rózsaszín sokféle változatban, világos cinóber, meleg chromsárga, aranyporszerű ocker, csillámló, selyemfényű olívzöld, kobaltkék, bársonyos violett. A napsütötte drapériák karininszínben izzanak. Saturnus bronzhátán és violett-karmin szárnyain is fölgyullad egy-egy világosabb színfolt. Az alsóbb csoport erélyesebb modellálásának erőteljesebb színértékek felelnek meg. Színvázlataival ellentétben, feltűnő a changeant-színek gyakorisága, mint Maulbertsch freskóiban gyakran, ha színvibrációval kellett pótolni a színek önerejét. A színek küzdenek egymással s azáltal, hogy a térben előre meg visszaszorítják egymást, az optikai térhatást szolgálják s az örök mozgás érzetét keltik. A harcbanálló színvalőrök megbékült, csodálatos színrezonanciájst szemléljük a lebegő Flóra rajzban, modellálásban, színben egyaránt felejthetetlen élményt jelentő alakjában. Maulbertsch színtechnikája minden játékos könnyedsége, csaknem gyermeki gondlalansága dacára az utolsó színfoltig fegyelmezett és öntudatos, egy higgadtan mérlegelt kompozíció jól kiszámított segédeszköze. Mégis egyetlen derült, illatos színvibráció illúzióját kelti, melynek tavaszias varázsát a művész ecsetje a dekoratív falfestés terén sem előbb, sem később nem érte el többé. Maulbertsch féltoronyi mennyezetképe mindeddig ismeretlen volt a művészeti irodalomban. Első, rövid pár szóra szorítkozó említője, Dagobert Frey, főkép a teremdekoráció és mennyezetkép naturalisztikus virógmotívumaitól megtévesztve, a művészjelzés nélküli freskót Johann lîergl körébe utalta.

1 A Gyüjteményegyetem megbízásából a magyar barokművészet forrásainak felkutatására irányuló munka, sok értékes új adattal együtt, a féltoronyi mennyezetkép zseniális művészét is felszínre hozta.

2 A sümegi és bogoszlói freskók után a féltoronyi mennyezetkép időrendben a művész harmadik munkája Magyarország területén és az egyetlen, mely magyarországi művei hosszú sorában profán allegóriát választott tárgyul. Meghatározásával újabb, jelentős súly esik a mérlegbe, melyet Maulbertsch művészi ténykedésének értékbeli többlete mindjobban Magyarország javára billent. FLEISCHER GYULA 1 Zeitschrift für Denkmalpflege. II. Jahrg. 1. Heft. Wien—Berlin. 1927. S. ('»2. «das schöne, farbenfrisch erhaltene Deckengemälde des grossen Saales ist in der Art Johann Bergls ausgeführt». 2 A magyar barokművészet forrásai c. forráspublikációnak első kötele Ilekler Antal szerkesztésében sajtó alatt van.