Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 5 1927-1928 (Budapest, 1929)

Fleischer Gyula: Adatok a féltoronyi kastély és belső díszítésének történetéhez

falában. A tetőkontúr, mely Hildebrandt alkotásainak oly fontos hatástényezője, a kastély jelenlegi állapotában későbbi átépítés eredménye, tehát nem szolgálhat vizsgálatunknál támpontul. Az új kastély nem sokáig maradt a Harrach-család birtokában s mintegy tíz évvel felépítése után gazdát cserélt. A Habsburgok hagyományos építéspolitikája, mely a vidéki kastélyokat az udvar köréhez tartozó főemberekkel építtette fel s aztán kész állapotban átvette őket, a zálogbirtokként szereplő féltoronyi kastélyt is korán a királyi birtokállományhoz csatolta vissza. A XVIII. század második évtizedének közepén a kastélyt már III. Károly király nejének, Erzsébet Krisztina királynénak birtokában találjuk. Az uralkodó közvetlen bevételeit és kiadásait elszámoló titkos kamarai pénztárkönyvek egy adata, mely egy Lemthal nevü kertésznek Bécsből a féltoronyi kastélyhoz való áthelyezésére vonatkozik, a kastélyt 1724-ben már újból az udvar kezelésében levőnek tünteti fel.

1 A hatalmas méretű, ma mintegy 160 katasztr. holdon elterülő park létesítése is erre az időre esik, s az említett elszámolókönyvek tanúsága szerint három esztendőt (1724—1727) vett igénybe. Egy 1727 december 1-én kelt legfelsőbb parancs az immár készenálló («neu angelegt und bereits zu stand gebrachten») kertnek a szükséges kerti eszközökkel való fokozatos felszerelésére, negyedévi részletekben kifizetendő 400 forintot engedélyez.

2 Ezzel aztán a kastélyra és parkjára vonatkozó ezidőbeli gyér híradásaink a titkos kamara pénztárkönyveiben lassanként elnémulnak,

3 hogy a XVIII. század hatvanas éveinek közepén a kastélyban eszközölt átalakító, javító és díszítő munkálatok során újból és az eddigieknél jóval bőségesebb adatokkal szolgáljanak. Féltorony ezidőben (1765) királynői adomány révén már Mária Krisztina és Albert szász-tescheni herceg kiterjedt birtokköréhez tartozik. A birtokbavételt nagyarányú átalakító és berendezkedő munka követte Féltoronyban éppúgy, mint a Savoyai Jenő herceg örököseitől átvett Schlosshofban és Niederweidenben, mint a holicsi, gödingi, eckartsaui kastélyokban, a holicsi, gődingi, sassini, esslingi és magyaróvári templomokban. Mindenütt Franz Anton Hillebrandt a vezető építész és Johann Georg Blech a kivitellel megbízott építőmester, ki csaknem állandóan felvételező körúton van, terveket készít, a munkálatokat vezeti, az építőanyag beszerzéséről gondoskodik, s ebben a lázas buzgalommal megindított átépítő tevékenységben, úgy látszik, a százfelé elfoglalt Hillebrandt jobbkeze volt, Az 1765—75 közé eső évtized nagyarányú építkezései sorában a féltoronyi kastély idő tekintetében legelői halad. Az építkezésről rendelkezésünkre álló legkorábbi elszámolások, melyek az 1765-ik év tavaszán indulnak, az átalakító munkát már folyamatban levőnek tüntetik fel, s az 1767-ik év őszén lezárulnak.

4 Mégis a tulajdonképeni berendezkedési munka a féltoronyi kastélyban már az 1766-ik év őszén készen lehetett, minthogy Mária Terézia királynő legkedvesebb leánya, Mária < 1 Wien, Nationalbibliothek, Hofzahlamtsrechnungen. Bd. 1724—1728. tol. 514. 2 ü. o. Ibi. 515. :í Az utolsó erre vonatkozó adatunk a köv. 1731 aug. 6-án kelt feljegyzés : «zu erbauung einer Bach Kuchl und zwey zimmerl zu halbthurn . . . 800 f. » 4 V.o. Haus-, Hof- u. Staatsarchiv, Wien, Geheime Kammerzahlamtsbücher, K-K. Cassae Scontro 1765—1768.