Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 5 1927-1928 (Budapest, 1929)

Dr. Hoffmann Edith: A Szépművészeti Múzeum néhány német és németalföldi rajzáról

vissza, mert a meglevőkhöz újabban még egy rajzot sikerült csatolnom, mely a Delhaes-féle gyűjteményben Carlo Carloni műveként szerepelt s utóbb a Múzeumban a XVIII. századi ismeretlen olasz mesterek munkái közé került (41. ábra). A rajz kétségtelenül Tróger munkája s későbbi idejének jellegzetes, könnyű és lendületes vonásokkal vázoló modorát tünteti fel. A kompozíció az utolsó kenetet ábrázolja; hogy festményhez készült-e, vagy csak kivitelre nem szánt vázlatul, azt az eddig ismert anyag alapján nem tudtam megállapítani. A németországi XVIII. századi művészek közül elsősorban az Augsburgban élő Johann Elia.i Ridinger (1698—1767) kitűnő állatfestő és rézkarcoló az, kinek két rajzát szeretném bemutatni. Mind a kettő az Esterházy-gvüjleményből származik s rézmetszetekhez készült mintalapul. Az egyik lap (E. 22. 56. fehér fedőfestékkel élénkített ceruzarajz) két szarvast ábrázol, melyeket parlorcekutyák terítenek le (42—43. ábra). A kompozíció után a művész maga készített metszetet, mely egy 100 lapból álló nagy sorozat 45. lapjaként jelent meg.

1 Ridinger évtizedeken át dolgozóit a sorozaton, mely még így is csak halála után, 1768-ban látott napvilágot, a következő ciminel : «Genaue und richtige Vorstellung der wundersamsten Hirschen, sowohl als anderer besonderlicher Thiere, welche von grossen Herrn selbst gejagt, geschossen, lebendig gefangen und gehalten worden. Auf hohen Auftrag und zum Vergnügen aller Freunde und Liebhaber der in der Natur sich zeigenden Seltenheiten gesammlet und verfertiget von Johann Elias Ridinger seel.» E sorozathoz a művész saját rajzai, Aug. Querfurth, Job. Gottfried Seuter, Lib. Baro de Löwenstein, Hamilton, G. A. Eger, D. Wocher és számos ismeretlen művész rajzai és festményei ulán készített. Ridinger és fia Marlin Elias metszetekel. A Szépművészeti Múzeum rajzát Ridinger következőképen szignálta: «J. El. Ridinger inv. et del. 1726.» Ez az évszám annál meglepőbb, mert a szép lap után készült metszeten viszont ezt olvassuk: «Anno 1731. Habe diese Vorstellung in dem Parc von Nymphenburg gegen Stahrenberg nach der Natur gezeichnet,» Úgy látszik, az 173!-es évszám a metszet elkészítési évére vonatkozik, mert hiszen a rajz keltezésének hitelességében nem lehet kételkednünk. — Ridingernekgyűjteményünkben levő második rajza (E. 22. 55. tussal lavírozott biszterrajz) egy vaddisznó kocát ábrázol kicsinyeivel (44 — 45. ábra). A frissen és gondosan készített rajz a művész névjelzésével és évszámmal van ellátva: «J. El. Ridinger inv, et del. 1735 in mens. Jul.» A művész maga készített utána rézmetszetet,

2 mely'a «Betrachtung der wilden Thiere mit beygefügter vortrefflichen Poesie des hochberühmten Herrn Barthold Heinrich Brockes» című, negyven lapból álló sorozat 13. lapjaként jelent meg, 1736-ban, tehát egy évvel a rajz keletkezése után. A XVIII. századi északnémet festészet jelentékeny képviselője Chriátian Bernhard Rode (1725—1797), ki már rendkívüli termékenységével is kiválik kortársai közül. Berlinben lévén működési helye, elárasztotta festményeivel Berlin és a környék palotáit és templomait. Múzeumunk a művész két rajzát őrzi ; ezek 1 G. A. W, Thienemann. Leben und Wirken des unvergleichlichen Thiermalers und Kupferstechers Johann Elias Ridinger, Leipzig. 1856. 71. 1. 287. szám. - Thienemann. Id. in. 53. 1. 208. szám.