Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 5 1927-1928 (Budapest, 1929)
Dr. Hoffmann Edith: A Szépművészeti Múzeum néhány német és németalföldi rajzáról
ként Ingew, Eingab), Manus (iát, kinek uralkodása alatt történt, bogy Izsák a drágaság elől a gerari királyhoz vándorol!. A háttérben Gerar királya üdvözli Izsákot. 1 0 a német Mercurius. A negyedik kép valószínűleg Euóterwont, a felső németek királyát (Istevon, Ausstäb) akarja jelenteni, - Wygewon fiát. (A verses krónika szerint Manus második fia és az ötödik főkirály.) 0 a német Mars. A háttérben pogány áldozatra siető emberpár van ábrázolva. Eusterwon történetében vagy korában semmi olyan esemény nincsen, melyet ezzel a jelenettel egyenes összefüggésbe lehetne hozni (sem a prózai sem a verses krónikában), úgy hogy nem egészen bizonyos, hogy az ábrázolt tényleg Eusterwon, de a német király teljesen úgy hat, mintha Marsot mint fiatal hadistent akarták volna elénk állítani s így valószínű, hogy ez célzás Eusterwon marsi minőségére. Különben is a képeknek és szövegeknek a felragasztásakor történt összevissza keverésében Eusterwon képe az, mely a biztosan megállapítható lapoknak a szövegekkel való összetevése után, szöveg nélkül marad és így valószínűleg e szöveghez tartozik. 3 Az ötödik rajz Heriwont, a középnémetek királyát, Eusterwon fiát ábrázolja,' 4 kit a múzeumi rajz és a prózai szöveg Hermannak neveznek. (A verses szöveg l.-ik helyre teszi és Manus második fiának állítja.) Az ő idejében vándoroltak ki a zsidók, az éhség elől menekülve, Egyiptomba. A rajz hátterében a zsidók karavánjai vonulnak el. A hatodik rajz volna Gambriviuó (a prózai szöveg szerint Gambrinius, Gampar, Kamplíer) főkirály arcképe, 5 ki Brabant és Flandria királya volt. Ennél a kompozíciónál a háttérben talán Jupiter és lo története van elmesélve, mert balról Jupitert egy légyottján látjuk, melyet a fellegekben megjelenő Juno zavar meg. Jobbról egy pásztor egy tehénnel, mely az átváltozott Io lehetne. De sem a prózai, sem a verses szöveg nem tud róla, hogy ez- a történet Gambrivius vagy más főkirály idejébe esett volna. A jobb előtér jelenetét, egy nagy üstben valamit főző férfi alakját összefüggésbe lehetne avval hozni, hogy a verses szöveg szerint Gambrinustól tanulták a németek a sörfőzést, ki azt viszont üsiris egyiptomi királytól és feleségétől, Isistől tanulta. A hat rajz Amman utolsó éveinek modorát mutatja, mikor a manierizmus elhatalmasodó stílusának hatása alól ő sem tudja magát kivonni. A hosszúra nyúlt alakok mintegy táncolni látszanak s az alak mozdulatánál a szép ritmusra való törekvés nyilvánvaló. A teljesen kifejlődött manierizmus kiváló németországi képviselője a kölni származású Haná von Acheii volt (1552—1615), kit formáinak előkelősége és artisztikuma s tetszetős kompozíciói méltán avattak korának egyik legnépszerűbb 1 I']. 18. 13a. A kép tévedésből az Eusterwonra vonatkozó szöveghez van illesztve. 2 E. IX. 13. Italoldala. Tévesen a Hérmanra vonalközé szöveghez illesztve, :l A képek és szövegek így kerültek egymás mellé : 1:1; 2:3-; 3:4;-4:5; 5:2; 6 : <>. 4 E. 18. 15. A kép levesen Manus szövegéhez van ragasztva. A múzeumi rajz alá írott szöveg összezavarja Wygowon és Heriwpn történetéi, és ill említi a gerari királyhoz való menekülést. 5 E. 18. 13a. baloldala. Amennyiben ez a kép valóban Gambriviust ábrázolja, úgy a szöveg helyesen illeszkedik hozzá.
