Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 5 1927-1928 (Budapest, 1929)
Dr. Hoffmann Edith: A Szépművészeti Múzeum néhány német és németalföldi rajzáról
a vizsgálat eredménye mindig az volt, hogy Rembrandtra nézve inkább az a jellemző, amit elhagy a kapott kompozícióból, vagy a hogyan átdolgozza azt, s hogy legkevésbbé sem lehet őt szegényes fantáziával vádolni, mely a kölcsön alamizsnájára rászorulna. Az átvett elemeket szuverén módon használva fel, azokat saját szellemével át és áthatotta s mindig merőben újat alkotott. Ferdinand Bolnak (1616—1680), Rembrandt tanítványának modorát gyűjteményünk egy másik rajzában vélem felismerhetni, mely az Esterházy-gyüjteményben és ezt megelőzőleg a prágai Kollowrath - gyűjteményben Rembrandt műveként volt ismeretes 1 (E. 24. 4. a.) s utóbb a Múzeumban Iloogstraten nevét vette fel (20. ábra). A szép biszterecsetrajz Máriát és az apostolok egyikét ábrázolja, kiknek egy angyal megmutatja Krisztus üres sírját. Ez a téma különféle változatokban, többször is foglalkoztatta Bolt, így a kopenhágai képtár képén 2 és Hofstede de Groot hágai gyűjteményének egyik rajzán. 3 (21. ábra). Ez utóbbi és a múzeum rajza között feltűnő egyezés mutatkozik. Az angyal feje, haja, egész alakja és különösen szárnyai meglepően hasonlóak. A szárnyak gerincének külön, szalagszerű kiképzése jellegzetes sajátsága a Bol-féle angyalok rajzának; egyformán megtaláljuk kopenhágai képén, hágai rajzán, a Gideon áldozatát ábrázoló rézkarcán — és a mi rajzunkon is. A szárnyak alsó tollas kontúrjának rendszertelen és mégis mindig ugyanúgy visszatérő grafikonja is ugyanaz a két rajzon, de egyezik minden egyéb részlet is, pl. Mária keze, a ruháknak, a földnek, a leveleknek vázolása. Összehasonlításul idézhetjük még Bolnak a hamburgi Kunsthalleban levő rajzát is, az álmokat megfejtő József képét a börtönben (22. ábra), mely vázlatul készült a művész schwerini képéhez. 4 József profilja, hegyes orra, apró szája és egyenes, hegyes álla, pontosan megfelelnek Mária profiljának rajzunkon. E két alaknál hasonló a haj és fejdísz kezelése is, amennyiben a könynyebben vázolt haj fölé mindkét esetben erősebb vonásokkal rajzolva borul a fejdísz. Az erősebb és vékonyabb vonalak szerepe az összes eddig felsorolt rajzokon következetesen egyező. A vékonyabbak meglehetősen bizonytalanul a test formáit adják, míg a vastagabb vonalak a kontúrokat hangsúlyozzák és nagyobb nyomatékot adnak az előadásnak. A test rajzában, a testrészeknek egymáshoz való viszonyában mutatkozó bizonytalanság főleg a térdekben válik feltűnővé. Megfigyelhetjük Bolnak pl. minden álló alakján, hogy az előrelépő láb térde következetesen természetellenes helyen van : rendszerint lecsúszott, de néha meg ezzel szemben igen magasra került. így találjuk «A halál órája,» így a aGideon áldozása)) című rézkarcán, kopenhágai képén és a mi rajzunkon mind a két női alakon. Ezenkívül rajzunkon az angyal lábfeje úgy van ruhája alá biggyesztve, mintha 1 Metszette Joáeph Schmidt. Recueil d'Estampes d'après les Desseins originaux qui se trouvent à Prague dans la Collection du François Antoine Comte Novohratsky— • Kollowrath sth. Premier cahier contenant onze estampes d'après Rembrandt van Ryn et deux d'après Hochstraten. 3. lap. — R. Weigel. Die Werke der Maler in ihren Handzeichnungen. Leipzig. 1865. 7521. szám. 2 V. ö. K. Madaen. Fortegnelse over den Kgl. Malerisamlings Billeder of aeldre Malere. Kopenhága. 1904. 47. szám, a kép közölve. :t Hofstede de Groot. Id. na. 1273. szám. '' L. Münz, Federzeichnungen von Rembrandt inni Bol. Belvedere. 1924. 108. lap.
