Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 5 1927-1928 (Budapest, 1929)

Dr. Hoffmann Edith: A Szépművészeti Múzeum néhány német és németalföldi rajzáról

főleg a XIV. Lajos hódításait és győzelmeit dicsőítő gobelinek tervezésénél volt Charles Le Brun segítőtársa. A gobelin-gyárban 1662—1690-ben készült a királyi dicsőítő gobelinek tizennégy darabból álló sorozata, melynek egyes darabjainál Le Brun és van der Meulen szerepét különválasztani igen nehéz. Mégis általában azt észlelhetjük, hogy Le Brun az előtér nagyobbméretű és művészi szempontból fontosabb alakjait rajzolja. Van der Meulen korának egyik legjelesebb csatafestője, a királyt minden útjára elkísérve, a helyszínén vett fel rajzokat a városokról és várakról és a csapatok elhelyezéséről, úgy hogy művei mint históriai dokumentumok is igen fontosak. Le Brunnel való közös munkáikban ő az tehát, aki a háttér aprólékosabb részleteit, a tömérdek lovast és gyalogost, a csapatok felvonulását és az esetleg szükséges városképet rajzolja. Ilyenféle rajzot, kettejük munkáját, többet is ismerünk a Louvre gyűjteményében.

1 A két művész közös munkájának kell tekintenünk Múzeumunk rajzát is, mely az Esterházy-gyüjteményből származik (E. II. 33). Rajzunk vázlat az említett gobelinsorozat negyedik darabjához, mely ma a foniainebleaui kastélyban, a «Salon des fastes» falán lóg (13—14. ábra). A gobelin tárgya a pompás, dekoratív keretbe következőképpen van beleszőve: «Entrée du Roy Louis XIV. dans Dunkerque le 2. XII. 1662 après avoir retiré cette ville des mains des Anglais.» Miután a keretben még az 1668-as és 167l-es évszámok is olvashatók, a gobelin 1671 előtt nem készülhetett. A rajzon, mint látható, csak az alakok általános elhelyezkedése van vázolva, portréhűségre egyik alaknál sem törekedett a művész. XIV. Lajos csaknem úgy jelenik meg, mint egy kisfiú, s a lovak is, a gobelinen szilaj és tüzes mének, a rajzon úgyszólván csak sematikusan vannak jelezve. A rajz és a gobelin között egyébként is lényeges különbségek mutatkoznak, pl. a középen szaladó férfi alakjában, aki a rajzon már lelépett a domb tetejéről, de főleg a hadsereg rajzában, melynek az előtérhez közelebb eső alakjai erősen megnagyobbodtak. A kompozíció, mely előbb balra billent, most egyensúlyt kapott és a gobclinszövésre való átvitel szempontjából alkalmasabb, mert dekorativebb lett. A fák is dúsabb lombúak és így mutatósabbak lettek és gazdagabban díszítik a kép felső felét. A gobelinszövők számára közvetlen modellül szolgáló nagyméretű festményt Versailles-ban őrzik. Régebben Le Brun eredeti festményének tartották, újabban azonban csak Le Brun és von der Meulen közös festménye után készült másolatnak tartják.

2 II. Flamand festők munkáin kívül, gyűjteményünk néhány hollandi rajzáról is szeretnék szólni. Mégpedig olyanokról is, melyeknek festményben való kivitelét nem lehetett ugyan kétségtelenül kiderítenem, de amelyek művészettörténeti szempontból nevezetes és tanulságos darabok. A túlérett és kissé már idejét múlta manierizmus érdekes hollandiai képvi1 /. Guif'frey és P. Marcel: Inventaire général des dessins du Musée du Louvre et du Musée de Versailles. VIL Paris. 1913. No. 5937, 5938, 5940, 5942, 5944, 6320, 6321, 6322, 6323, 6331, 6336. 2 M. H. Jouin : Charles le Brun et les arts sous Louis XIV. Paris. 1889. 537. lap.