Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 4 1924-1926 (Budapest, 1927)

Hekler Antal: Bellerophon és Pegasos

5. ábra. Bikát áldozó Nike. Gemma. (London.) tizedeire kell tennünk. Látva, hogy domborművűnkön a rendelkezésre álló tér kényszere a művész nekitüzesedett alkotóképzeletét minő tökéletes megoldásra ihlette, önkéntelenül eszünkbe jut Bernini-nek Chantelou előtt tett kijelentése, mely szerint mindenkor az adott kényszerhelyzetek azok, melyek a művészeket csodákra képesítik. (L. a Scala regia-t.) A reliefünkből kisugárzó hatalmas művészi erő fényének káprázatában sem feledkezhetünk meg azonban arról, hogy a Pegasos megfékezésének domborművűnkön látott ábrázolásmódja lényegében nem más, mint idegen tárgykörökben fogant és alkalmazott képtypusok merészen újjáérlelt átfogalmazása és átvitele Bellerophon mythikus küzdelmére. Az ember és állat viadalának azt a módját, hogy az emberi alak az állat hátára térdelve s fejét egyik kezével visszarántva igyekszik azt összeroppantva leteperni, a görög művészet az athéniek kincsesháza egyik metopéjának tanúsága szerint (SpringerMichaelis-Wolters : Kunstgeschichte I. 12. Aufl. Abb. 444.) Herakles és a kerinytosi szarvas küzdelmének ábrázolására már az archaikus korban felhasználta. Az V. század további folyamán azután ezt a képtypust a kentaurküzdelemre (Rodenwaldt : Das Relief bei den Griechen. T. 67.) s az áldozati bikát megölő Nikére is átvitték. Ez utóbbi tárgynak legkorábbi példáit az athéni Akropoliszon állott Nike-balusztrád domborművein találjuk (Kekulé: Die Balustrade der Athena-Nike), melyek hatása nyomán a kisművészet emlékei is benépesednek hasonló motívumokkal. Bronz tükörtokok, kerek agyagmedaillonok és gemmák köréből számos példáját ismerjük. (Cat. of bronzes in the British Museum Nr. 290; Journ. of hell. Stud. VII pi. D, E; Arch. Anz. 1891, S. 122; Furtwängler : Antike Gemmen T. 30, 14 ; 64, 66.) Míg a klasszikus kornak ezeken az emlékein a bikát leteperő Nike-alakok testét rendesen földig érő, lobogó ruha takarja, addig a hellenisztikus kor ránk maradt emlékein a Nikék alsó testét csak keskeny lepel fedi, egyébként ruhátlanok. A hagyományos képtypusnak ez a szabadabb szellemben való fokozatos átfogalmazása valószínűleg a Kr. e. IV. század folyamán ment végbe. Ehhez a föl6. ábra. Herakles küzdelme a szarvassal. Bronzcsoport (Palermo.)