Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 4 1924-1926 (Budapest, 1927)

Divald Kornél és Iványi Béla: Az eperjesi Szent Miklós-templom

AZ EPERJESI SZENT MIKLÓS-TEMPLOM 1. Várostörténeti adatok. Középkori művészetünk kulatói mindig- nagy hiányát érezték annak, hogy emlékeinkről nem állt rendelkezésükre kellő mennyiségben egykorú írott anyag. Erre legkiválóbb régi templomainkról, mint aminők az Árpád-kori monostortemplomok, szerzetesi levéltáraink pusztulása miatt sohasem lesz módunk szert tenni. A csúcsíves-kori templomokra vonatkozó adatokat felvidéki városainkban ezek levéltárainak rendezetlen volta tette kevés kivétellel hozzáférhetetlenekké. Az írott adatok hiánya a legfőbb oka annak, hogy egyik-másik emlékünk korának meghatározásánál még napjainkban is különböző írók megállapításai között évszázadnyi különbségek mutatkoznak. Itt csak a kassai Szent Erzsébet-templomot említem példaképen. E templom szentélyének építését vagy legalább alapfalainak lerakását Mihalik szerint már a XIII. században kezdték el, míg viszont Sztehlo a szentély építését, alapjain kezdve, a XVI. század elejére teszi.

1 Külföldön a műemlékek ismertetését többnyire a helyi történet föltárása előzte meg. Dicséretes kezdésre ezen a téren, különösen a Történelmi Társulat vidéki vándorgyűléseinek hatása alatt, a mult század utolsó harmadában nálunk is akadt példa. Vidéki középiskoláink tanárai, mint Eperjesen Lasztókay László, Ágoston Károly, Hörk József, Ruby József és Latkóczy Mihály, szinte meglejtő készültséggel egész fejezeteket dolgoztak föl városuk történetéből levéltári adatok alapján.

2 Középiskolai értesítőkben megjelent értekezésekről azonban még kutatóink is csak ritkán szereztek tudomást. Pedig a helyi történet tüzetes ismerete nélkül építészeti emlékek történetét megírni szinte hiábavaló vállalkozás. S művészettörténetírásunk érdemes úttörő mestere, Henszlmann Imre, 1844-ben bizonyára nem a XIII. századba helyezi a kassai Szent Mihály kápolna építését és a Szent Erzsébet-templom alapítását, ha tisztában van azzal, hogy Kassa akkoriban még csak egyszerű falu volt, amelyet a ((királyné németjei)), akik a Hernád alsó völgyében szétszórtan laktak, az akkor megerősített Felső Kassa mellett csak a 1 Mihalik Józóef: A kassai Szent Erzsébet-templom. Budapest, 1912.— 25.1. Sztehlo Ottó: Meirligyelések a kassai Szt, Erzsébet-templom építése történetének felderítéséhez. (A Magyar Mérnök- és Építészegylet Közlönye 1913. évf.-ból.) Budapest, 1913. 12. 1. - L. Az eperjesi kir. kath. főgimnázium és az eperjesi ág. Iiitv. kollégium értesítőit 1878-tól 1895-ig.