Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 4 1924-1926 (Budapest, 1927)

A Szépművészeti Múzeum 1924-1926-ban

anyag- még a Kleinberger Ferenc által ajándékozott négy kinai festmény és a Glück Frigyes adományozta három indiai márványszobor. A keramikai csoportot Frankel Ernő, Graf Mihály, Klein Lipót és Sebő Bertalan gyarapították két XVIII. századi mázas díszedénnyel. A nélkülözhető raktári anyag felhasználása útján a kínai, de különösen japáni kisplasztikái csoport kiegészítésére ötvenkilenc tárgy szereztetett, melyek közül ötvenhat japáni netsuke. Ezzel a múzeum egyik legfontosabb csoportja, érezhető áldozat nélkül, szakszerűen egészíttetett ki. A gyűjtemény 1925. évi gyarapodása kisebb arányú volt, mint az előző évi. A múzeumba jutott tárgyak azonban a rendszeres fejlesztés szempontjából szintén figyelemre méltók. Ajándékot kaptunk Stein .Auréltól, ki három darab XVII. századi perzsa bronzedénynyel járult a gyűjtemény gyarapításához. A gyűjtemény nélkülözhető raktári anyagának értékesítéséből nyert összegekből vétel útján szereztettek meg a következő tárgyak : 12 tusfestmény Hu Chi Lin jelzéssel. A művész valószínűleg a XVIII. században élt. Mindenik festménye bambuszokat ábrázol. Koldust ábrázoló tusfestmény Ch'i Pei kínai festőművész jelzésével, ki a XVIII. század első felében élt. Tájképet ábrázoló kínai fametszet (színes) a Chie Tze Yuan Hua Chuan c. műből (?). Két porcellántál Wan Li császár korából (1573—1619.). Egy porcellánbutykos Kang-Ksi császár korából (1662—1722.). Tigrist ábrázoló japáni netsuke ; Masayoshi műve. XIX. sz. — Bepülő verebet ábrázoló japáni netsuke, ezüst és arany lakk, Sózan műve, XVIII. sz. — Fürjet ábrázoló japáni netsuke, vörös, arany és fekete lakkfestéssel. XVIII. sz. — Oroszlánt ábrázoló japáni netsuke, elefántcsont. XVIII—XIX. sz. — Zsinegre fűzött régi pénzeket ábrázoló japáni netsuke, szarvasagancs. XVIII. sz. A Hopp Ferenc-Keletázsiai Művészeti Múzeum japáni gyűjteményében különösen érezhetővé vált a kardkovácsok nagyjelentőségű művészetének hiánya. Ennek pótlása céljából 1926-ban megszereztetett Krai'ft U. .1. gyűjteményéből 38 tsuba (markolatvédő keresztvas), hét fuchi és ugyanannyi kashira (markolatvcretek). E tárgyak nagy része ismert nevű, kiváló művészek alkotása, amilyenek : Tomoyuki (Xagato-iskola), Suruga (Inaba-isk.), a Kínai család tagjai (Echizen), Teimei (Kii), Takahashi Okitsu, Kunitomo (Kameyama), Haenari, Yeishun (Furukawa), Masaharu, Sóten, Tamagawa (Mido), Masayoshi (Inába), Sadamasa (Tamba), a Myóchin család és a Yanagawák Ishiguro-ágának egy-egy közelebbről meg nem állapítható tagja, továbbá ismeretlen, de munkáik alapján jelesnek mondható tagjai a Nara, Owari, Kaga, Omori és Tamagawa iskoláknak és nem kevésbbé figyelemreméltó művelői az Akasaka, Namban, Hikone és Kamakura stílusoknak. Hézagpótló a japáni selyemszöveteknek és hímzéseknek az a gyűjteménye is, melyet a József Műegyetem kémiai technológiai tanszéke engedett át a Hopp Ferenc-Múzeumnak. E gyűjteményben 202 darab selyemszövet foglaltatik. E tárgyak jó áttekintést nyújtanak a japáni selyemszövet technikai és ékítményes fejlődéséről. Austerlitz István egy tussal és aranynyal festett keletperzsiai miniatűrt ajándékozott a gyűjteménynek, mely Perzsiának XVII. századi művészetét előnyösen képviseli. Dr. Bischitz Gyula 23 japáni netsuke ajándékozásával gyarapította a múzeumot. Ez ajándék a japáni kisplasztikái gyűjtemény színvonalát lényegesen emelte. Az ajándékozott tárgyak között vannak művek a netsukeművészet legnagyobb képviselőitől. Ilyenek : Deine Sukemitsu, Byukei, Kawamoto Shuraku, Hógyoku, Toyomasa és mások. Egyes darabok régiségük folytán jelentősek, amenynyiben a netsuke-művészet legrégibb stílusát képviselik. B) A gyűjtemények rendexéáe. Az 1925. évnek a helyiségkérdések megoldása szempontjából legjelentősebb eseménye volt, hogy a vallás-és közoktatásügyi miniszter úr a Szépművészeti Múzeum főigazgatójának kezdésére és a Gyűjtemény-Egyetem tanácsának előterjesztésére a Szépművészeti Múzeumnak engedte át az Andrássy-úti Bégi Műcsarnok első emeleti helyiségeit, abból a célból, hogy ott az utolsó évtizedek és napjaink magyar művészetét felölelő modern képtár rendeztessék be. A Szépművészeti Múzeum alapítása óta ez a legfontosabb lépés a magyar művészet múzeumi bemutatása terén. A kérdéses helyiségek rendbehozására nézve az előkészítő intézkedések már 1925-ben megteleltek, s a rendezési munkálatok 1926ban megindultak. Ugyancsak 1925-ben a gipszgyüjtemény eddig még nem rendezett román- és gótikuskori része dr. Oroszlán Zoltán és dr. Pigler Andor múzeumi őrök közreműködésével felállíttatott s végleges rendezésben az 1926. év folyamán a közönségnek megnyittatott. Egyúttal a renaissancekori gipszanyag is némiképen átrendeztetett. A gyűjteménynek a rendezésnél fenmaradt anyaga pedig 1926-