Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 4 1924-1926 (Budapest, 1927)

Pigler Andor: XVIII. századi osztrák festők rajzai a Szépművészeti Múzeumban

ugyanennek a mesternek a S. Agneseben lévő egyik pendentiffreskója után (allegorikus nőalakok), míg pl. a bécsi Artaria-gyüjteménynek egyik hasonló technikájú Troger-rajzán (17a. sz.) Giovanni Antonio Marinak nagy márványangyalával találkozunk, a római Santa Maria del Popoloból. Ama római festők közül pedig, akik Tróger ottartózkodása idején virágoztak, kivált Francesco Trevisani volt reá mély és tartós hatással ; későbbi olajképeinek kompozíciói, színezése és alakjainak típusa nem egyszer elárulják ezt.

1 Kiforrott és egyénileg különösen jellemző technikát mutat a következő rajz: tanulmány két koldus és egy alamizsnaadó alakjához. (9. ábra. Delhaes I. hagy. Tinta tollal; ceruzával előrajzolva. Mag. 17*9; szél. 19*4 cm. Gy üj tő bélyegek : Lugt 1468., 761. Rajzunk másolata a bécsi Artaria-gyüjteményben.) A két részlet olyan, hogy leginkább a Csodálatos kenyérosztás jelenetével hozható kapcsolatba s Troger csakugyan kétízben is ábrázolta ugyanezt a tárgyat, meglehetősen hasonló mennyezetfreskókon. Először a morvaországi Hradisch kolostorának nagytermében, 17"26 és 1730 között,

2 másodszor Gerasban, a kolostor nyári refektóriumában, 1738-ban.

3 Rár rajzunk három alakja egyik helyen sem került teljes hűséggel kivitelre, mégis nyilvánvaló, hogy ezeknek a nagy kompozícióknak egyikéhez készült vázlattal állunk szemben. A rajztechnika után ítélve, inkább a későbbi, gerasi freskóval való összefüggés valószínű.

4 A részlettanulmányok megfontoltabb és exaktságra törekvő vonalvezetésével szemben az egész kompozíciókat felölelő, első vázlatokban Tróger a közvetlenségminden varázsát csillogtatja. Szt Bertalan vértanúságát ábrázoló lapján (10. ábra) a ceruzaelőrajzolás csak a legszükségesebb támaszt, a legáltalánosabb formákat adja meg, úgyhogy a toll hosszúlélekzetű, száguldó vonalvezetése teljes erejével és frisseségével érvényesül. (Delhaes I. hagy. Tollrajz tintával. Mag. 19*8; szél. 31*4 cm. Gyüjtőbélyeg: Lugt 761.) A baloldali, ívben futó fal, a lendületes kompozíciónak oly fontos eleme, előfordul a schönbrunni kastély kápolnájának Trogerfestette főoltárképén is és nyilvánvalóan olasz reminiszcenciákat árul el. Ezzel szemben a figurális rész eredetisége kétségtelen s a Rómában látott híres vérlanúsági jelenetekre, Poussin, Valentin, Dániel Sciter képeire csak néhány tárgyi motívum, például a lovaskatona és a bálványra mutató pogány pap alakja emlékeztet, nem pedig a formai megoldás. A vázlat annyira szenvedélyes, hogy ismerve a festő Trogernak általában tartózkodó előadásmódját, bizonyosra vehető, hogy amennyiben a vázlat kivitelre került, úgy a kész alkotás jóval higgadtabb lett. A vázlat merészségeinek későbbi megfontolt visszafejlesztése az osztrák barokk mesterek alkotásainál általános jelenség. Egy gyönyörű Troger-rajz, Krisztus Emmauszban, első pillantásra már ilyen megegyszerűsödött és klasszicisztikus szellemben fogalmazott kompozíció benyo1 V. ö. W. Saida : Die Landesbildergalerie in Graz. Wien, 1923. S. 141 f. 2 Repr. A. Prokop: Die Markgrafschaft Mähren in kunstgeschichtlicher Beziehung. Bd. IV. Wien, 1904. S. 1298 ff. 3 Repr.: Österreichische Kunsttopographie. Bd. V. Wien, 1911. Taf. X. 4 Mellékesen megjegyezzük, hogy a bécsi Barókkmúzeumban levő Troger-vázlat, melyei a katalógus tévesen a gerasi freskó előkészítőjének mond (Das Wiener Barockmuseum. Wien, 1923. Nr. 158. Taf. 149.), valójában a hradischi mennyezetfestményhez készült.