Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 4 1924-1926 (Budapest, 1927)

Pigler Andor: XVIII. századi osztrák festők rajzai a Szépművészeti Múzeumban

bosszúálló villáma elsősorban erre az egy alakra irányul, az egész koncepciónak drámai feszültsége, lelki és formai koncentrációja lényegesen fokozódik. Unterberger a Budapestre jutott két rajz után színeiben is előkészítette a nagy oltárképet s ez az olajvázlat a művész szülőföldjén, a déltiroli Gavaleseben maradt fenn.

1 A formai kompozíciót már a budapesti érettebb rajznak megfelelően mulatja s így a kivitelhez vezető utolsó lépcsőfokot jelenti. A Michelangelo Unterbergerrel szoros kapcsolatban álló Paul Trogert (1098—1762) gyűjteményünkben oly feltűnően nagyszámú tanulmánylap képviseli, hogy az óriási tevékenységű mester rajztechnikájának egész fejlődése nyomon kísérhető. Az olasz, kivált római tanulmányi idő emlékei azok a finom tolltechnikával készített rajzok, melyekben a fiatal tiroli festő mintegy jegyzeteket ke8. ábra. Paul Troger : Zenélő puttók. (Budapest, Szépművészeti Múzeum.) szítéit az Örök városnak őt közelebbről érdeklő műemlékeiről. A mintaképek megválasztása és a mintaképek formáit aggodalmasan követő vonalvezetés egyaránt jellemző a kezdőre. A legnagyobb élményt, úgy látszik, Bernininek és iskolájának szobrászata jelentette. A zenélő puttókat ábrázoló rajz, melyet e helyen közlünk (8. ábra. Delhaes I. hagy. Tinta tollal. Mag. 12*2; szél. 19-1 cm. Gyüjtőbélyeg: Lugt 761.), Antonio Hagginak a római Gesű-templomban lévő egyik ablakalatti strukkórelieíje után készült.

2 Ugyancsak a Szépművészeti Múzeum grafikai gyűjteményében van Trogernak az a tollrajza, melyen VII. Sándor pápa síremlékének két talapzatalakját másolta le. Itt található egy-egy másolatrajz Giovanni Battista Gaullinak a Gesii-templomban festett egyik pendenliffreskója után (Mózes), s 1 Ki volt állítva Firenzében, 1922-ben; repr. M. Nagent : Alla Mostra della Pitiura Italiana clcb (500 e 700, note e impressioni. San Casciano, lí)2r>. pag. 322. 2 Raggi reliefjét, reprodukálja G. Ferrari: Lo stucco nell' arte italiana. Milano, év n. 'Jav. LXXXV. lent.