Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 4 1924-1926 (Budapest, 1927)

Sirén, Osvald: A Szépművészeti Múzeum néhány korai olasz képéről

feltalálhatók a pesciai festmény két vagy három jelenetében is. A budapesti Krisz­tusnál ellenben valamivel határozottabb mozdulatot észlelünk, amit későbbi idők jelének lehetne felfogni. Bármiként legyen is, véleményem szerint a Szépművészeti Múzeum becses kis képét bátran Bonaventura Berlinghieri-nok vagy műhelyének lehet tulajdo­nítani, a XIII. század második felének kezdetéről. Azonban noha a festményt a mester nevével jelöljük, még sem szabad felednünk, hogy a művészet ebben a korban sokkal kevésbbé volt egyéni, mint amilyenné vált később és hogy a XIII. század mű­vésznevei inkább jelentenek műhelyt, semmint egyetlen művészt. A llórenci trecento-ké­pek elég jelentékeny soroza­tába tartozó képek közül az egyik legalább is Giotto halála előtt készüli, noha olyan sílus­irányt képvisel, amely merő­ben különböző a nagy mes­terétől. Ez a 41. kai. sz. fára festett kis festmény, amelyet már igen sokszor közöltek, mint a Szt Cecilia meóteré­nek müvét, s amely a Trónoló Madonnát ábrázolja két an­gyallal, négy szenttel és két térdelő donátorral. (4. ábra) Ezt a Szt Cecilia mesterét, Giotto jól ismert kortársál, akit sokkal nagyobb mérték­ben befolyásolta római iskola, mint emezt, ismerhetjük fel itt a Szűz trónját környező négy szent típusában, míg a Szűz maga határozottan llórenci s olyan pontosan emlékeztet az Ufözi-gyüjtemény Szt Ceciliájának főalakjára, továbbá az assisi felső templomban levő, Szt Ferenc éleiét ábrázoló freskó­sorozat négy utolsó festményének némely alakjára, hogy semmi kétségünk sem lehet az attribuciót illetőleg. Elég, ha ezen kis kép felső részéről készült illusz­trációnkat összevetjük a freskók egyes részlet-fölvételeivel, hogy a mester azonosságáról meggyőződjünk. Fölöslegesnek tartom tehát, hogy a Szt Cecilia meóterét, akivel a Burlington Magazine 1919. évi decemberi számában már fog­'•>. ábra. Bon. Berlinghieri : A keresztrefeszités részlete. (Flórenc, Accademia.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom