Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 4 1924-1926 (Budapest, 1927)

Dr. Hoffmann Edith: A Szépművészeti Múzeum néhány olasz rajzáról

rázolás terén mutatkozó újításait az előző korszakkal szemben és nagy befolyását a következő kor e tárgyú ábrázolásaira. Cigoli, a lelki élet finom jellemzője, itt elsőül próbálta meg a jelenetben az esemény érzékibb momentumát kifejezésre juttatni. József nem menekül irtózattal Putifárnétól s ez nem kísérli meg durván magához rántani őt; a pompás, telt idomú, divatosan öltözött nő inkább csábító rábeszéléssel édesgeti magához a szép ifjút, ki nem teljes meggyőződéssel, hanem vonzódását világosan elárulva menekül a csábítás elől. A jelenet mosolygó előadásába már kacérság vegyül. Oly felfogás nyilvánul meg itten, melyet ezentúl Biliverti, Cignani, Furini stb, hasonló tárgyú műveiben mindig megtalálunk s mely lelki és érzelmi elemeit tekintve, Bernini szent Terézében érte el teljes kifejezését. A XVI. század szokásos modorában, még aktok!tan komponált rajz, a kompozíció egészét tekintve, alig mutat eltérést Cigoli festményétől, szembetűnő különbség mutatkozik azonban épen a pszichológiai momentum szemléltetésében. A rajzon még nem találta meg Cigoli azt a kifejezést, melyet keresett, József még ijedtebben menekül az asszonytól, kinek épp emiatt kelleténél erőszakosabbnak kell lennie. Mindamellett a már itt is feltűnően érett felfogás lehetett az oka annak, hogy a rajzot régebben Furini művének tekintették, noha a csaknem egy tél évszázaddal később dolgozó Furininak formanyelve természetszerűleg jóval haladottabb. Cigolinál még érezzük a XVI. századot, Furini már érett barokk-művész. A XVI1. század második felében a római festészet legnemesebb képviselője s Pietro da Cortona illuziófestésének legnagyobb ellensége, Carlo Maratta volt (1625—1713). A Carracci-kör művészeti elveiből indulva ki, élete végéig ragaszkodott munkáiban a nagyvonalú, gondos mérlegeléssel komponáló ünnepélyes modorhoz. Az Esterházy-gyüjteményben Annibale Carracci neve alatt őriztek egy tanulmánylapot (E. 7. 5,), melyet Meder 2 mint Domenichino rajzát tett közzé. Amint látni 43. ábra. Cigoli : József és Putií'árné. (Róma, Galleria Borghese.) 2 AlbertinaWerk, 1057.