Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 4 1924-1926 (Budapest, 1927)

Dr. Hoffmann Edith: A Szépművészeti Múzeum néhány olasz rajzáról

25. ábra. Lorenzini metszete Paolo Veronese kompozíciója után. A lap hátán ugyanennek a vázlatnak másik változata látható, még pedig lő vonásaiban - igen érdekes módon - ablaküvegen át rajzolva, mert a két lap rajza nagyjából fedi egymást, A második rajz az előbbitől abban különbözik, hogy kevésbbé részletező, mint amaz s ezenkívül egyszerűsítő elhagyások és javító hozzátoldások teszik változatossá, lit a művész körülbelül tisztába jön avval is,, hogy a túloldalon még kétszer egymás mellett próbálgatott (jobboldali) kettős férficsoportot hogyan állítsa be a képbe s rájön arra is, hogy az elmenőben visszaforduló alak festőibb, mint az egyenesen szembejövő. A XVI. századi ferrarai művészet egyik nevezetes képviselője Girolamo da Carpi, másként Girolamo de' Sellari vagy de' Livizzani (1501—1556), Benvenuto Garofalo tanítványa, ki Dosso Dossi és Gorreggio hatása alatt fejlődött. Girolamo da Carpi 1541-ben II. Ercole d

1 Este herceg számára festett egy képet, mely az Alkalom és a Türelem allegóriáját ábrázolja ('27. ábra). Az Allegória elég világos: a Türelem óvatosan és ijedten hátrál a lábainál emelkedő sziklahasadék szélétől, melyről balról az Alkalom, egy gömbön állva, sietve ereszkedik le. Megragadja az alkalmai (a zuhanó gömbön való leereszkedés lehetőségét), melytől a Türelem visszariad.

1 A festmény, melyet Vasari is említ, a ferrarai várból Modenába és onnan a XVIII. században a drezdai képtárba került. Ehhez a képhez, melynek származását, szerzőjét, történetét Venturi

2 tisztázta, készült a Szépművészeti Múzeum egy vöröskrétarajza (26. ábra), mely régidő óta Carlo Maratta műveként volt 1 Ugyanezt az allegóriát hasonló leifogásban, már egy Mantegna köréből származó freskón is megtaláljuk. Képet 1. P. Kriátellcr : Zwei dekorative Gemälde Mantegnas in der Wiener kaiserlichen Galeric. Jahrbuch d. kunsthist. Sammlungen d. A. k. 1911-1912. 46. 1. 2 A. Venturi : La R. Galleria Estense in Modena. Modena, 1883, 22. 1. és K. Woermann : Königliche Gemälde-Galerie zu Dresden. Dornach. Paris, 1884, IV. 137. V. sz. Kat. sz. 185. — A festmény egy XVI. századi másolatát 1. a modenai képtárban Ippolito Scarsellaf?) néven. S. Ricci: La R. Galleria Lstense di Modena, I. 1925, 156. sz.