Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 3. 1921-1923 (Budapest, 1924)

Ybl Ervin: Szavojai Jenő herceg ráckevei kastélya

munkálatai ugyan már 1697-ben indulnak meg,

1 de a palota külseje — Freschot

2 állítása szerint — csak 1704-ben készült el, vagyis bizonyára egy-két évvel a ráckevei kastély után. A Schwarzenberg-levéltárban levő különböző tervek azt igazolják, hogy a palota építője, Mansí'eld-Fondi gróf hosszas megfontolások után állapodott meg a végleges tervben és ennek kiérlelésében többek hozzászólását, tanácsát is igénybe vette.

3 Különösen érdekes az a körülmény, hogy e tervek között egy olyan is van, melyen a középrészt a ráckevei kastélyhoz hasonlóan lapos kupola födi,

4 viszont Hildebrandt, mint azt a herceghez intézett VI. és VII. leveléből tudjuk, Ráckevén a nagyterem tetejét «fedett loggia» gyanánt szerette volna megoldani. így nem lehetetlen, hogy bécsi palotája tervezési munkálataiba Mansfeld-Fondi gróf eleinte Hildebrandtot is belevonta és hogy a végleges megoldás kialakulásában mesterünknek is része volt. Hildebrandtnak a gróffal való kapcsolatát igazolja a mesternek a herceghez intézett VI. és VII. levele is. A bennük foglalt üzenetek közvetítésére Hildebrandtot a gróf talán nemcsak mint olyant kérte föl, aki a herceg építésze volt, hanem talán mint olyan valakit is, akinek szolgálatát ő maga is igénybe vette. És talán Fischer is éppen azért hagyta kj a Schwarzenberg-palota képét «Entwurf»-jából, mert ez nem mindenben az ő zseniejének szülötte. Mégis a Schwarzenberg-palota építkezését neki kellett végeznie. Erről tanúskodik a részletformák határozottabb plasztikája, a hagyományosaim motívumok alkalmazása. Fischer szokta művészetében a legmerészebb és legtartózkodóbb, a legmodernebb és legősibb elemeket nem egyszer együttesen fölhasználni és összekeverni, hogy ezáltal valami zseniálisan újszerűt hozzon létre. Másrészt a palota motívumai, bár a ráckeveiekkel rokonok, Fischernek más alkotásain is föltalálhatók. Ha nincs is tehát jogunk arra, hogy a Schwarzenberg-palotát végső alakjában az idősb Fischer von Erlachtól elvitassuk, mégis a fentiek alapján nem lehetetlen, hogy ennek tervezésében Hildebrandtnak is része volt. A ráckevei kastély hasonló megoldása és stílusa, Hildebrandt levelei, valamint a többi fölhozott érvek erre a föltevésre mindenesetre följogosítanak bennünket. YBL ERVIN FÜGGELÉK. Hildebrandt Jánoá Lukácá levelei ózavojai Jenő herceghez. (Magyar fordításban.) (14020; I. Fenséges Fejedelem ! Megkaptam Fenséged két nagybecsű levelét, melyekből tudomásomra jutott ama kívánsága, hogy a városi házban a nagyterem második szobája kandallóját (kályháját?) díszítéssel óhajtja ellátni, melyet megnéztem és mértéket vettem róla, hogy elkészítsem a vázlatát, úgy amint azt Fenséged előttem jelezte és láttam, hogy már három 1 Dr. Albert Ilg : Die Fischer von Erlach. 308. old. 2 Caá. Freóchot : Mémoires de la cour de Vienne etc. Cologne 1705. Német kiadása : Relation von dem Kayserlichen Hofe zu Wien. Aufgesetzt von einem Reisenden im Jahre 1704. Köln, 1705. A francia kiadásban a 46. oldalon. 3 Dr. Albert Ilg : Die Fischer von Erlach. 320. old. 4 Dr. Albert Ilg : Die Fischer von Erlach. 315. old.