Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 3. 1921-1923 (Budapest, 1924)

Ybl Ervin: Szavojai Jenő herceg ráckevei kastélya

klasszikus bárok kifejlesztésében való részét megrajzoljuk és értékeljük. Mégis, midőn a ráckevei kastélynak, mely ennek a stílusnak egyik első nevezetes eredménye, építőművészeti genealógiáját levezetni megkíséreljük, nemcsak egy konkrét esetre nézve határozzuk meg e stílus forrásait, hanem egyben Hildebrandt művészetének gyökereit is az eddiginél talán jobban kiáshatjuk. Bár a ráckevei kastély félig zárt udvaros elrendezése a XVII. századbeli francia palotaépítkezés sajátsága, talán mégsem tévedünk, ha ezt nem annyira francia, mint inkább olasz befolyásra és pedig határozottan Palladio villaterveinek hatására vezetjük vissza.

1 A franciák vidéki kastély-típusainál ez időben a főépület ugyanis különválik a szárnyaktól,

2 így az előbbinek oldalhomlokzatai is szabadon érvényesülnek. A ráckevei kastélynál ellenben a szárnyak még a főépület oldalaiból indulnak ki, mint Palladio nem egy villatervén, sőt ezeknél látjuk a ráckevei kastélynak azt a sajátságát is, hogy a szárnyak a főépület két oldalán nem rögtön nyúlnak előre,

3 hanem előbb még a főépület homlokzatát hosszabbítják meg. Ez Palladionál az udvar megnagyítása miatt elkerülhetetlen volt, mert a centrális jellegű főépületnek nem volt elég homlokzathosszúsága. Viszont a széles képhatásra törekvő bárok a homlokzatot is szétteríti. Különösen megfigyelhető ez Hildebrandt későbbi építkezéseinél, így elsősorban a Belvederenél, hol úgy az alsó, mint a felső kastély széles kulisszái zárják le két végén a nagyszerű kompozíciót. A ráckevei kastélynál azonban ez a barokvéglet még nem nyilvánul ily határozottan. Az épület plasztikus érvényesülését itt még nem szorítja háttérbe a távolról való nézésre számító optikai felfogás. Ha kastélyunk összkompoziciója közelebb áll is a palladoi, mint a francia rendszerhez, magának a főépüleirésznek alaprajzi megoldásában, belsejének kifejlesztésében tagadhatatlanul erősebben nyilvánul a francia befolyás. Fouquetnak, Mazarin bíboros híres pénzügyminiszterének vaux-le-vicomti

4 kastélyát (Melun mellett), melyet Louis Levau 1657-től 1660-ig épített, alaprajzi megoldása (6. ábra) szempontjából már összevetették a Belvedere felső kastélyával,

5 de mennyivel közvetlenebb leszármazója a ráckevei kastély ! Csak egymás mellé kell tenni a két épü6. ábra. A Vaux-le-vicomti kastély alaprajza. 1 Grimáchitz : (op. cit. 26. és 76. old.) ezt a göllersdorfi Schönborn-kastélyra nézve is föltételezi, bár ez itt nem eléggé világos. Végeredményben természetesen a francia rendszer is Palladio gondolatain alapszik. 2 A. E. Brickmann : Die Baukunst des 17. und 18. Jahrhunderts in den romanischen Ländern. (Handbuch der Kunstwissenschaft.) 194—195. old. és Grimáchiíz : op. cit. 25. old. :í Például a Villa Pisani, Angarano, Badoèr stb. F. Burger: Die Villen des A. Palladio. 4 Most Vaux-Praslin. 5 Dreger : op. cit. 290. old. és Grimáchitz : op. cit. 27—28. old.