Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 3. 1921-1923 (Budapest, 1924)

Pigler Andor: Guido Reni két rajza a Szépművészeti Múzeumban

arcképfestőjének, Peter Lelynek világhírű gyűjteményébe került (gyűjtőbélyeg: Lugt 2092.). Lely halála után tanítványának, Prosper Henry Lankrinknek tulajdonában találjuk (Lugt 2090.). A következő században jutott megint csak egy nagy angol arcképfestőnek, Sir Joshua Reynoldsnak gazdag gyűjteményébe (Lugt 2364.). Említést érdemel, hogy itt rövid ideig együtt volt az imént említett drezdai részlettanulmánnyal, hogy azután útjaik ismét szétváljanak. A mi lapunk közvetve innen került a XVIII. század utolsó évtizedében Cesare Antonio Poggihoz (Lugt 617.), akitől 1810-ben herceg Esterházy Miklós (Lugt 1965.) vásárolta meg, egy nagyszerű rajzgyűjtemény számos egyéb kincsével együtt. Múzeumunk grafikai osztályának többi Guido Reni-rajza közül még csak egyet emelünk ki, minthogy minden valószínűség szerint ez is egy fejlődéstörténetileg igen jelentős művel áll kapcsolatban. Az érett biztosságú, nagyvonalú rajz öreg, szakálas férfifejet feltekintő, bal, háromnegyed profilban ábrázol, szürke papíron, fekete krétával (28*4x21 *7 cm). Ez a lap is a Poggi- és az Esterházy-gyűjtemény bélyegét viseli (2. ábra). Guido Reni fennmaradt képei közül leginkább a genovai S. Ambrogioban lévő Mária mennybevitele képének egyik részletével, a szarkofág mögött balra térdelő Szt. Tamás fejével egyezik (3. ábra), úgy, hogy bízvást mondhatjuk ehhez a fejhez készült tanulmánynak.

1 A fejbeállítás, az arcformák és a kissé révedező tekintet iránya teljesen egybevágnak. De míg a genovai festményen az apostol sötét hajú és szakálú, addig rajzunkon idősebb, ősz férfi benyomását kelti. Hogy azonban a művész képének erre a részére eredetileg csakugyan egy aggastyán alakját szánta, bizonyítja a weimari múzeumban őrzött kompozícióvázlat.

2 Úgy látszik, később meggondolta a dolgot, s megtartva a természettanulmány formáit és mozdulatát, fiatalabbnak dolgozta át az eredeti modellt. A rajzunkon látotthoz egészen hasonló beállítású és technikájú fejtanulmány van a firenzei Uf'íiziben, melyet Boehn kevés valószínűséggel hozott kapcsolatba a szentpétervári Eremitage Szt. Péterével.

3 PIGLER ANDOR 3. ábra. Guido Reni : Részlet Mária mennybemeneteléről. (Genova, S. Ambrogio.) 1 A genovai festmény s így ezzel együtt rajzunk keletkezését az 1618—19. évek körüli időre tehetjük, mindenesetre Lodovico Carraeci halála (1619. nov. 13.) elé. C. C. Malvaáia : id. m. Tom. II. pag. 27—29. - M. v. Boehn: Guido Reni. (Künstler-Monographien, 100.) 1910. S. 18. f. 3 M. p. Boehn : id. m. S. 79.