Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 3. 1921-1923 (Budapest, 1924)

W. Amelung: Plutonnak felajánlott fogadalmi dombormű a Szépművészeti Múzeumban

PLUTONNAK FELAJÁNLOTT FOGADALMI DOMBORMŰ A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUMBAN Az Arndt-gyüjteménnyel együtt egy sajátságos relieftöredék került a Szépművészeti Múzeum birtokába, mely a római Palazzo Farneseből származik s melynek első leírását Matz-Duhn : Verzeichnió der xerótreuten antiken Bildwerke in Rom c. művében (III. S. 139 Nr. 3746.) találjuk. (V. ö. Wollanka : Katalógus Nr. 119.; H ekler : Az antik plasztikai gyűjtemény, 4. kiadás, 68. 1. Nr. 99.) A töredék egyszerű léckerettel övezett négyszögletes dombormű baloldali harmadát foglalja magában. Jobbról magas támlájú kliné, melynek párnaalja fölött egy fekvő alak két lábfeje látható. A klinétől balra az alvilág ura ; testét chiton és himation fedi, lábán cipő. Szakállas, dús hajjal övezett fejét jobbra fordítja. Baljában csomós, dorongalakú jogart tart, melynek csak felső fele maradt épségben. A jogar, mint a márványfelületen felismerhető nyomokból megállapítható, eredetileg a földig ért. Az isten jobbja a felső kar csonkjának tanúsága szerint oldalt csüngött alá. Jobb lába mellett a földön a háromfejű Kerberos ül. Minthogy a Kerberos hármas kutyafeje világosan fölismerhető s köréje tekergőző kígyónak nincsen nyoma és mivel az isten fején nem visel modiust, kétségtelen, hogy benne a görög Hadest vagy Plutont, nem pedig Sarapist kell felismernünk. (Hek/er : i. h.) Az egyébként mérsékelt képességű művész az istenség zordon, komor jellegét az arc kifejezésével, a méltóságnélküli föllépéssel és a csomós jogarral eléggé tisztán éreztette. Vájjon ki lehetett az a szerencsétlen, akit a halál ura itt meglátogat? A feleletet erre a kérdésre két XVI. századi rajz adja meg: az egyik a Codex Berolinenáiáben (Dosio keze műve), a másik Windáorban (1. és 2. ábra); továbbá /. Spon 1685-ben Lyonban nyomott Miscellanea eruditœ antiquitatis c. művének egy képe (3. ábra).

1 A Spon művében található képre s a windsori rajzra már Duhn i. h. fölhívta a figyelmet ; Dosio rajzát első ízben Dehn ismertette: Jahrbuch, d. Inst. XXVIII. 1913. S. 399. A rajz alatt olvasható felírás «questo e un sepolchro scolpito in marmo di basso relievo in casa di Mr. Mario dalphinoD (ugyancsak Dosio kezeírása) a relief XVI. századi hollétére vonat1 A klisék átengedését a Jahrbuch szerkesztőségének köszönjük. Szépművészeti Múzeum Évkönyvei. III. 1