Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 3. 1921-1923 (Budapest, 1924)

Hekler Antal: Leonardo és az antik művészet

fantáziával mondja el véleményét arról, hogy ennek a mesternek híre Szentantalig elhatolt s a község lakói nyilván ezért kérték föl oltáruk megfestésére. A Selmecbányával szomszédos mai Szentantal azonban jelentéktelen tót falu s a Coburgok telepítették. XVIII. századbeli templomának felszerelése legrégibb bányavárosunk templomainak kiselejtezett holmijából került ki. Mint feljebb említettem, a reformáció terjedése a szárnyasoltárok készítésének már a XVI. század húszas éveiben véget vet. A mohácsi vész 1526-ban művészetünkre is nagy csapás. Iványi Béla, aki a Múzeumi és Könyvtári Értesítőben Eperjes levéltárának művészetünkre vonatkozó adatait dolgozta föl, érdekesen vázolja, mint cserélnek akkor többnyire pályái az ott lakó festők és szobrászok. Egyik-másik közülök katonának csap föl. XVI. századbeli művészetünk további sorsáról azonban még vajmi keveset tudunk. Csak az bizonyos, hogy nem halt meg. DívALL> KORNÉL 7. ábra. Pál mester : Imádkozó pásztor. (Készlet a lőesei sz. Jakab-templom főoltáráról.)