Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 3. 1921-1923 (Budapest, 1924)

Hekler Antal: Leonardo és az antik művészet

fantáziával mondja el véleményét arról, hogy ennek a mesternek híre Szent­antalig elhatolt s a község lakói nyilván ezért kérték föl oltáruk megfesté­sére. A Selmecbányával szomszédos mai Szentantal azonban jelentéktelen tót falu s a Coburgok telepítették. XVIII. századbeli templomának felszerelése leg­régibb bányavárosunk templomainak kiselejtezett holmijából került ki. Mint feljebb említettem, a reformáció terjedése a szárnyasoltárok készítésé­nek már a XVI. század húszas éveiben véget vet. A mohácsi vész 1526-ban művészetünkre is nagy csapás. Iványi Béla, aki a Múzeumi és Könyvtári Értesí­tőben Eperjes levéltárának művészetünkre vonatkozó adatait dolgozta föl, érde­kesen vázolja, mint cserélnek akkor többnyire pályái az ott lakó festők és szob­rászok. Egyik-másik közülök katonának csap föl. XVI. századbeli művészetünk to­vábbi sorsáról azonban még vajmi keveset tudunk. Csak az bizonyos, hogy nem halt meg. DívALL> KORNÉL 7. ábra. Pál mester : Imádkozó pásztor. (Készlet a lőesei sz. Jakab-templom főoltáráról.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom