Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 3. 1921-1923 (Budapest, 1924)

Divald Kornél: Felsőmagyarország gótikus szárnyasoltárairól

zadbeli táblaképeink sorában ez igen figyelemreméltó emlék s évszáma szerint 1513-ban készült. Hagyományos kompozíciójának a hátterében apró alakoktól nyüzsgő bányavidéket örökített meg mestere s a hegyek körvonalaiban még ráismerhetünk a hegyvonulatra, amely Rozsnyótól nyugatra terül el s valamikor élénk bányászat színhelye volt. Olasz és németalföldi hatás kereszteződik ezen a festményen, mint általában e korbeli jobbfajta képeinken, amelyek stílusukkal ilyforrnán a tágabb értelemben vett dunai iskola stílusához kapcsolódnak. Egy ugyanilyen tárgyú deszkára festett képet pár évvel a háború előtt még Eperjesen találtam magántulajdonban. Ez 1520 körül Hütter János városi szenátor bőkezűségéből fogadalmi képnek készült, aki mint donátor szintén megörökíttette magát rajta. A XVIII. században a jezsuiták a donátort és fiát szenteknek átfestve, a képet egy barokkoltár keretébe foglalták. Amikor ennek helyére a niult század hetvenes éveiben gótikus stílusban új oltárt emeltek, az eltávolított festményt egy eperjesi kőmíves szerezte meg, akinek özvegyétől a Nemzeti Múzeum régiségtárába került. Erdély szász templomaiban Teutsch 38 középkori szárnyasoltárt és oltármaradványt talált. Ezeket a felvidékiekkel sok rokonságot mutató, de többnyire másodrendű emlékeket néhány székelyföldivel együtt Roth Viktor ismertette legutóbb «Magyarorszag Műemlékei))-ben, a Műemlékek Országos Bizottsága kiadványában.

1 S gótikus szárnyasoltárainkról szóló seregszemlém statisztikai eredményeit a következőkben foglalhatom össze: Szepes megyében fönmaradt 74 szárnyasoltár, 26 oltár töredékesen, 10 kálvária-szoborcsoportozat és 47 fából faragott szobor. Sáros megyében van 37 szárnyasoltár, 4 oltártöredék, I kálvária és 42 szobor. Liptóban 31 legalább főrészében ép szárnyasoltár, Árvában 3 oltár és 3 oltártöredék, Trencsénben 1 oltár, 1 szárnykép és 9 szobor, Zólyomban 9 oltár, 12 oltárrészlet és 21 szobor, Bars vármegyében 3 oltár, 3 oltártöredék és 24 szobor, Honiban 5 oltár, 5 oltárrészlet és 18 szobor, Abauj vármegyében 8 oltár, 1 kálvária és 3 szobor, Gömörben 1 faragott oltár, 1 festett oltárral fölérő táblakép s 1 oltártöredék, Nyitra megyében 3 oltár és 1 kálvária, Pozsony megyében 1 oltártöredék és 2 szobor. A Bars és Hontmegyéből az esztergomi primási gyűjteménybe került oltárrészleteket s az erdélyieket nem számítva, tehát pusztán Felsőmagyarországon 177 nagyjában ép, 55 többé-kevésbbé csonka szárnyasoltárunk, 16 kálváriaszoborcsoportozatunk és 166 egyéb, fából faragott középkori szobrunk van, amelyeknek legalább is egyharmada ugyancsak méltó volna arra, hogy részleteivel együtt képben is bemutassuk s műtörténelmi szempontból tüzetesebben méltassuk. Sajnos, ennek lehetőségétől ma messzebb vagyunk, mint valaha.. Középkori képírásunk és faszobrászatunk e legvonzóbb emlékei mind elszakított területen vannak s összehasonlító tanulmányukhoz nélkülözhetetlen fényképeikből csak annyi áll rendelkezésünkre, amennyit kizárólag a magam erejére utalva sikerült vajmi szerény eszközökkel összegyűjtenem. Hivatalos részről még olyan szárnyasoltá1 Magyarország Műemlékei. Szerk. báró Forster Gyula. III. Kötet. Budapest, 1913,