Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 3. 1921-1923 (Budapest, 1924)

A Szépművészeti Múzeum 1920-1923-ban

A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM 1920-1923-BAN A) A gyűjtemények gyarapodása. Az Orsz. Magyar Szépművészeti Múzeumra nézve az 1920—23. évek nem kevésbbé küzdelmes időt, jelentettek, mint a közvetlenül megelőzők. Sőt annak következtében, hogy a költségvetési fedezet nemcsak nem tartott lépést a pénz értékének romlásával, hanem fokozatosan szinte lehetetlenül csekély összegekre szállt alá, a nehézségek egyre csak fokozódtak, még pedig nemcsak a vásárlások terén, hanem a közigazgatási szükségletek körében is. A gyűjtemények gyarapodása mindamellett számottevő volt, sőt épen ebben az időben több olyan nevezetes gyarapodásra mutathatunk rá, amely mindig emlékezetes marad a múzeum fejlődésének történetében. Ezt részint a múzeum barátainak áldozatkész érdeklődése tette lehetővé, amely úgyszólván szervezett és állandó támogatás alakjában jött e nehéz időkben segítségünkre, részint az intézet saját tranzakciói, amelyek között elsősorban áll a felesleges raktári anyag elcserélése és értékesítése. Ehhez az utóbbi eszközhöz természetesen csak igen kivételes esetekben, valóban fontos művek megszerzésének lehetővé tétele érdekében folyamodtunk. Ha ezeket a szerzeményeket tekintjük s ha megállapítjuk azt, hogy a meglevő gyűjtemények konzerválása és az épület fenntartása tekintetében legalább a súlyosabb és helyrehozhatatlan bajokat el tudtuk kerülni s hogy a, rendezési tennivalók közül is — mint alább kitűnik — több nagy és részben költséges feladatot meg tudtunk oldani ezekben a súlyos napokban, mindezt tekintetbe véve talán szabad elmondanunk, hogy nem töltöttük haszon nélkül a küzdelem nehéz éveit és az átmenetet, egy jobb jövő felé tisztességgel áthidaltuk. a) Képtári osztály. A régi képtár l!)20-ban vétel útján (adományok felhasználásával) egy, ajándékozás útján pedig négy képpel gazdagodott. Kimagasló gyarapodása volt ennek a gyűjteménynek Jacob Jordaens-nak gróf Karácsonyi Jenő gyűjteményéből származó Ádám és Évája, amely érdi Krausz Simon, dr. Goldfinger Oszkár és dr. Éber Antal ajándékaként került a múzeumba Roland Saverynek két képe jutott régi képgyűjteményünkbe. Az egyik (Fantasztikus tájkép) Bal la Ödön, Rácz Sándor és az Artes művészeti r.-t. adományának felhasználásával vétel útján, a. másik (Sziklás táj) Heim Móric bécsi hazánkfiának néhai neje, szül. Schwartz Margit, emlékére felajánlott, ajándékaként. Ugyancsak Heim Móric ajándékozta neje emlékére a múzeumnak •I. B. Weenix Baromfiudvar című festményét, míg Kucsera István J. de Wet (?) Trója égése című képét adta ajándékul. Back Bernát szegedi nagyiparos gyűjteményéből a múzeum igazgatóságának kérésére átengedett több festmény letétként állíttatott ki a régi képtárban. 1921-ben a régi képtár vétel útján egy, ajándékozás útján négy művel gyarapodott. Ezek között két kiváló darab volt. Az egyik Gebrandt v. den Eckhout-nak A sunamiti nő Elizeus prófétánál c. festménye, melynek vételára legnagyobbrészt a múzeum raktári anyagából elárverezett modern magyar képek árából befolyt összegből, kisrészben pedig 29 mübarát adományából fedeztetett. A másik Greco (Doni. Theotocopuli) Szent Magdolna c. képe, jánoshalmi Nemes Marcell pompás ajándéka. Nemes Marcell ajándékozta ezenkívül a múzeumnak Abraham van Beyeren Halcsendélet c. képét is; míg Pick Mó-