Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 3. 1921-1923 (Budapest, 1924)

F. Takács Zoltán: Kristályfaragványok a Hopp Ferenc-Keletázsiai Művészeti Múzeumban

csiszolás kivételesen fontos és elterjedt ága maradt a művészetnek ősidők óta, a nefrit és jadeit mellett megmunkálás tárgyai lettek nagyon korán egyéb érté­kes kőfajták is. Ennek bizonyítására szolgálhat a Hopp-Múzeumban az 1. ábrán közölt hegyikristály-virágváza. Tekintélyes kort sejtet már a tárgy állapota is, amennyiben a használat nyomai világosan láthatók rajta, kopások, ütődések és gyengébb karcolások formájában, melyek csak akaratlanul keletkezhettek és csakis a hosszú használat következményei lehetnek. Igen nagy korra mutat azonban az edény stílusa is. Elgondolása igen egyszerű. Határozottságra, biztos forma- és 1. ábra. Virágváza. Kristályfaragvány. Kina. 2. ábra. Virágváza. Ametiszt faragvány hegyi­Mingkorszak. 1638—1644. kristály foltokkal. Kina. Mingkorszak. 1638—1644. stílusérzésre vall. A stílus pedig, amelyet képvisel, a Ming-korszaké (1368—1644). Az edény alapformája négyszögű, lemetszett sarkokkal, a középmagasságon fölül kidomborodó lesttel, mely legfölül újra szűkül. Két keskenyebb oldalából két fül ágazik el, a Ming-korszakban nagyon kedvelt egyszarvú sárkány formájában. Az egyik alatt sziklás talajból kiemelkedő bambuszok, a másik alatt sziklák és krizantémumok bevésett ábrázolása látható, a szélesebb oldalak egyikének alján sziklaoldalból kinőtt fenyő, az ellenkező oldalon virágzó szilvafa. Az edény felső szé­lén rekeszekben elhelyezett, «hui-wen» néven ismert ékítmények. (Körkörös formá­ból levezetett négyszögek, közepükön egy-regy vízszintes vonallal.) Alattuk leve-

Next

/
Oldalképek
Tartalom