Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 2. (Budapest, 1919-1920)

Lederer Sándor: Sodoma Lukrecia-képeiről

is mutai, a még- világos és csaknem áttetsző árnyék, amely nála idővel sötétebbé és átlátszatlanná válik, épp úgy jellemvonása a Keresztlevéléi Magdolnájának és Jánosának, mint a berlini Caritasnak és ami Lukréciánknak. Magdolna egész szenvedélyessége, amelynél a felindulás kifejezésének hordozója a kar és kéz mozdulata, a mi Lukréciánk mozdulatának öntudatlan heve s könnyed lendülete, egymásnak megfelelő eszközei a lelki felindultság kifejezésének. A Keresztlevételen a nekitámasztott létrákon álló, Krisztus holttestét támogató két férfi ruhájának lobogása szembetűnőn egyezik Lukrécia öltözetének libbenésével. Emitt is és ott is a felindulás forrpontját jelöli a félig nyitott száj, amelyből Lukréciánál egy fogpár villan elő. Szellő játszadozik Lukrécia zilált hajfürtjeivel, haj dísze — gyakori eset Sodorna női fejeinél — mesterkélten keresett, A tőrdöfés irányában elhajló fejnek s általában a mellnek derekas megmintázása Sodorna lombardiai stílus-irányának öröksége, amelyben Leonardo géniusza volt útmutatója. Viszont a felsőtestnek a csipőig terjedő folyamatos vonala és gyengéd elfordulása nyilván utánaérzése Jacopo della Ouercia ama nagyszabású előadásmódjának, amellyel ez az ő alakjait élettel telíli. A test a ballábra nehezedik, a jobbláb térde behajlik, csak ujjai érintik a talajt, aminek folyománya a testtartás és a fellépés bizonytalansága; újabb példája annak, hogy Sodorna a test állásának problémájával nem birkózott meg mindig sikeresen. 1 Épp oly kevéssé juttatta érvényre a drámai esemény tragikumának ábrázolását s e kép nem sugároz igazán megrendítő hatást. A tárgy ugyanis valósággal ürügyet kínál egy mezítelen, vonagló női test megfestésére s ez egészen a maga számára foglalja le a művészi törekvés dédelgető szeretetét. Abban a humanista művelődési áramlatban, amely újjászülte a pogány világot, fokozta a megjelenés szépségének megérzését és kultuszát, olthatatlan vággyal szomjazta az érzéki szépséget s minden egyebet mellékesnek tartott a lét leghatalmasabb hordozójának, az emberi testnek ábrázolásán kívül, nos, ebben a világban ami Lukréciaképünkön se keressünk egyebet, mint a forma lelkes harmóniáját egy szép, deli, tökéletesre fejlett alakot, lendületes, szabad mozdulatú tartásban, ritmikusan s jól a térbe helyezve, Sodorna korai fejlettségének ifjúi frisseségével tele. S bár a tájrészlet (amely emlékeztet a müncheni Madonna tájára), a lombok csillogó fénypontjaival, a művésznek nem éppen korai korszakára utal, mégis stílusának minden egyéb sajátsága s az eddig elmondottak is amellett szólnak, hogy a kép aligha keletkezhetett 1503 előtt s biztosan nem 1508 után. 2 A budapesti Lukrécia úgy tartalom, mint minőség szempontjából jelentékenyen érettebb gyümölcse a művész belső fejlődésének. Nem nehéz észrevenni, hogy ama másik képén mily sokkal maradt adósa a drámai eseménynek. Míg 1 V. ö. pl. Nagy Sándor lakodalmának (Farnesina) Hymenaeusát, a centurio alakját sz. Katalin esdeklésén, a S. Donienico-templomban, S. Vittoriot a sienai Pal. pubblicoban sllt. - R. H. Hobart Guát Giovanni Ant. Bazzi, London, 1906, 84. 1. szerint abban a 14 havi időközben keletkezhetett, amely 1504 jún. 25-től (midőn utoljára iglatták be a cretai sz. Anna freskókért járó fizetést) 1505 aug. 10-ig terjedt (midőn először kapta meg a Monte Olivelo-beli festmények után járandóságát).