Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 2. (Budapest, 1919-1920)
Hekler Antal: Hermarchos és Pittakos mellképe a Szépművészeti Múzeumban
HERMARGHOS ÉS PITTAKOS MELLKÉPE A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUMBAN. P. Cornelius Scipio Barbai us peperinszarkofágja (Róma, Valikán) és Li vi us Andronikos költői tevékenysége a római művelődés nagyfontosságú határkövei. Ugyanakkor, amidőn Livius Andronikos a görög költészet remekeinek első fordításával ajándékozza meg a laiin irodalmai, a Scipio-szarkofág mestere görög formarendszer követőjévé szegődik. A görög kultúra elemeinek ez a céltudatos felszívása, ami állal Róma világhatalmi politikájának legfontosabb föltételeit teremtette meg, a Kr. e. III. század végélöl kezdve egyre erősebben és szélesebb körökben válik érezhetővé. A görög rethorika és filozófia magvetői mind sűrűbb rajokban lepik el Rómái, 173-ban az epikureus Alkaiost és Philiskost mini kelletlen idegeneket kiutasítják ugyan a városból s az öreg Caio hazafias lelke perzselő haraggal fordul a görög méreg magvetői ellen, de a győzelmes erejű áradattal szemben minden ellenállás hiábavaló volt. Polybios, aki 167-ben 1000 társával egy üli a Perseus elleni háború befejezése után túszként került Rómába, a történetíró éleslátásával hamarosan felismerte a megvállózott erőviszonyokat s a római faj nagy és fontos hivatását, melynek útjait is megjelölte az ifjabb Scipiolioz intézeti intelmében: TTOÀÙ fàp ofj ta ^DXOV àitb ITJÇ 'EÁXáSoc; èîuppao» 1 opto my Totoórwv àvâ-poiîKôv. (XXXI I, 10.) S az ige hamarosan testté lön. A következő nemzedékek Polybios program m ját gyors illemben valósítják meg. A Kr. e. I. század elejéiől kezdve már latin nyelvű művek is gondoskodnak a görög bölcselet és tudomány népszerűsítéséről. A görög kultúra elsajátítása a jólneveltség követelménye leli és mint ilyent föltételezi annak ismeretéi Cicero Murina bíráinak Hogy a római előkelők életéi a császárság idején a görög irodalom és művészei csodálata mennyire áthatotta, annak legbeszédesebb bizonyságát föltárt villáik fölszerelése szolgáltatja. A festői és szobraszi díszítést görög mesterek végzik s a könyvtárak büszkeségét görög írók alkotják, kiknek képmásait is szeretettel gyűjtik otthonukban. A gyűjtés szempontjait természetesen mindenkor a tulajdonos hajlamai szabták meg, melyekre a leletek ilyenformán érdekes fényi vetnek. A herculanumi villa tulajdonosa például, aki egy teremben halmozta föl Zenon, Epikuros. Hermarehos és Demosthenes mellképeit, kétségtelenül lelkes 8tépmüvétxeti Múzeum évkönyvei. II. ]
