Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 1. (Budapest, 1918)

Hoffmann Edith: Cseh miniatűrök a Szépművészeti Múzeumban

nagyobb haladást képvisel a wittingaui mester 1 (12. ábra.) A jelenetek nagykiterjedésű sziklás tájban játszanak. A szempont még nagyon mély, de már a jellemzésben egészen friss kedv vehető észre. Az ég persze még vörös, arany csillagokkal, a lű azonban, noha még mindig kis jobbra-balra elhajló csomókba van fogva, már sokkal szabadabb lett és közbe-közbe határozottan jellemzett virágols2. ábra. Wittingaui mester, Krisztus feltámadása. Prága, Kudolflnuin. kat, harangvirágot, margarétái, eper-virágot fedezhetünk fel és mindenfelé gon1 IIa egyebeken kívül ezt a szempontot is figyelembe vesszük, szükségszerűen Heidrichnek kell igazat adnunk, aki a wittingaui mester főmunkaidejét az 1400 körüli vagy 1400-at közvei Imiül megelőz") évekbe teszi, ellentétben Ernst-tel és másokkal, kik 1380 köré datálják. (Bírálat H. Ernst publikációjáról. Monatshefte für Kunstwissenschaft. VI. 1913. p. 333. Curt Glaôer a mester munkásságának idejét a XIV. és .XV. sz. határára teszi. Zwei Jahrhunderte deutscher Malerei. München. 1917. p. 14.