Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 1. (Budapest, 1918)

Lederer Sándor: A Szépművészeti Múzeum firenzei trecento-képei

szárnyának ker. sz. Jánosával, hogy egyenest arra kell következtetnünk, hogy az egyik előképe volt a másiknak. Erről a londoni oltárműről, amelyet a képtár katalógusa Spinello Aretinónak tulajdonít, azt mondja Üsv. Siren, hogy a trecento-korból ránkmaradl. művészi szempontból legbecsesebb és legjobb oltármüvek egyike'

1 és besorozza Orcagnának általa megbővített œuvrejébe. Ez az attribució könnyen arra a téves következtetésre vezethetne, hogy Spinello Aretino a monte-olivetoi oltárképen János alakja számára egyszerűen a maga egészében átvette Andrea Orcagna (megh. 1368) előképét.

2 Nézetem szerint azonban ennek éppen fordítottja áll és a mi képünknek 1380-ben készült Jánosa szolgált a londoni festménynek minta gyanánt. A mienk erélyesebb és vaskosaid) s az a körülmény, hogy rajza úgy az arcon, mini a kezén és lábán s a ruhán is szigorú, fölényt biztosit neki a londoni János lágyabb, kerekebb és dekadensebb formái lelett és ígv mienk eredetisége mellet! szól. A londoni kép fiuomullabb kialakítása és nagyobb gondossága elárulja az. utánzó művészetet. S ha a mi Jánosunk a melle előli felemelt jobbjával s kinyújtott mutatóujjával egyenest hatfelé mutat, úgy ez a mozdulat egy oltárképen, amelynek közepén Mária trónol, motivált és megokolI, mert János rámutat arra, aki őt küldte; de ha a londoni képen, mint maga Siren is észrevette, senki sincs jelen, akire mutálhatna, kézenfekvő, hogy hol találhatjuk meg a rejtély nyitját. Crowe és Cavalcaselle a National Galery e képében nem láttak többet, mini csak éppen Orcagna iskolájának jeléi,

:! I. P. Richter pedig kételkedett Spinello szerzőségében.'' Egyébként is ez. a kéj) ama 31 festmény egyikeamelyeket Lombardi és Raldi lirenzei műkereskedők 1857-ben 7035 £ áron Giotto, Orcagna, Gaddi hangzatos s nem motivált neve alatt adlak el s amelyek közül nem kevesebb mint 10 darabot tulajdonítottak Orcagnának. Spinello Aretino követte Giotto kezdeményezéseit és stílusának utolsó képviselőjeként szerepel. Mária halála. Krisztussal és az apostolokkal, egykoron oltárképünk predellájának középső része, kitűnő példája annak, hogy Giotto stílusának elvei még félszázaddal a mester halála után is mennyire érvényben maradlak. A kompozíció egységessége és tömörsége, a cselekmén)" biztos megragadása, Giotto meggyőző, drámai előadására vallanak. A kifejezésteljes arcok jcllemzetesek, a mozdulatok életteljesek, a forrna iránt való érzék érvényesül a testtartásban. Igaz, hogy a fokozott szenvedélyesség s az érzések nagyol)!) ereje ill a giollcsco előadási módnak mintegy tájszólását jelenti, de a kisméretű 1 Oócald Siren: Giottino. 1908. 59., 70. I.. 29. sz. kép. - Vitzthum is nhill rá. hogy ürcagna stílusa hatott Spinello Aretinora, sőt hogy 1360 körül közvetlen befolyással volt rá. V. ö. Georg Graf Vitzthum: L'Arle, IX. (1906), •m. i. :: Crowe und Cavalcaáelle, Német kiadás. 1869. 11. 14. és L89. I. 1 /. I'. Richter: Italian art in the Nalonial Galery. London. 1883. It. I.