Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 1. (Budapest, 1918)

Meller Simon: Leonardo da Vinci lovasábrázolásai és a Szépművészeti Múzeum bronzlovasa

a véleményhez.

1 Csakhogy ez utóbbi az 1473-ból való tájképrajz hátlapján levő fekete és vöröskrélarajzokat, mint Leonardo korai munkásságának ritka nyomait említi 2 s ugyancsak az első florenci korszak rajzai között sorol fel egy londoni krétavázlatot

3 s így önönmagával ellentétbe jut. Azonban ha egyetlen krétarajzunk sem maradt volna ebből az időből, akkor is számba kellene vennünk, hogy Leonardo ifjúkori rajzainak csak elenyésző töredéke maradt ránk és csupán a véletlen játékának volna betudható, ha a művész első korszakából csupán tollés ezüstvesszőrajzokat ismernénk. Tudjuk, hogy Verrocchio és tanítványai már a 70-es években gyakran használták a krétát; miért lett volna ép Leonardo kivétel és mint magyarázható akkor meg, hogy 1493 körül egyszerre, minden átmenet nélkül a fekete és a vörös kréta lesz nála uralkodóvá ? A ránk maradt Sforzavázlatok közül — nem számítva a tóllrajzokat— három ezüstvessző-, kettő vöröskrétarajz, a többi feketekréta ; nem természetes átmenet-e ez a flórenci időből, mikor Leonardo főképen az ezüstvesszőt kedvelte, az ((Utolsó vacsora» korszakához, mikor a vöröskréta az ezüstvesszőt teljesen kiszorítja, míg a fekete kréta továbbra is megtartja régi szerepét ? A Sforza-tollrajzok is ugyanezt az átmenetet mulatják a flórenci korszak csodálatosan könnyű, világos, kedves vonalaiból a Windsorban őrzött aUtoláó vacőora))-vázlat szögletes, ideges, erőteljes előadásmódjához. A Sforza-vázlatok tolltechnikája természetesen aszerint is különböző, amint új eszmék hirtelen megrögzítéséről vagy már meglevő krétarajzok óvatos utánarajzolásáról van szó. Müller-Walde arra hivatkozik, hogy Leonardo tollrajzaiban határozott keresztezések (Kreuzlagen) csak második flórenci korszakától kezdve lépnek föl ; e magában véve helyes megállapításnak azonban a mi esetünkhez semmi köze, minthogy a Sforzavázlalokban keresztezések egyáltalán nem fordulnak elő. Hogy néhány vonalnak véletlen találkozását az egyik vázlaton (6. ábra) nem tekinthetjük ilyen szabályos keresztezésnek, az röglön világossá válik, mihelyt a Müller-Walde * Seidliiz I. k. 179 1. 2 Seidlitz 1. k. 38 1. :l Seidlitz I. k. 75 1 17. ábra. Német puszpáng-relief, XVI. sz. (Leonardo rajza után.) Bécs, Kunstbistoriscbes Hofmuseum.