Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 1. (Budapest, 1918)

Lederer Sándor: A Szépművészeti Múzeum firenzei trecento-képei

A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM FIRENZEI TRECENTO-KEPEI. Nem kell szó szerint vennünk \ asnrinak mondásai, hogy Cimalme voll az, aki «isjon akarata szerint a képírás művészetében életre keltette az első világosságot" és hogy «( '.imabiie elöli egyáltalán nem voltak művészek)), Csak az arezzói szerző hazafias bécsvágyának Indható be, hogy a trecento művészetében Firenzének juttatja a kezdeményező szerepét s a sienait aztán ebből vezeti le, mert a művészei első határozott fellendülésének ezen idejéből fönnmaradt nevek és okmányok, azután a Pisában. Sienában és Hóniában e korban létrejött művészeti alkotások gazdagsága, módosították és megcáfollak ezt a véleményt. Ciniabrie lo02-bon halt meg és Ciollo di Bondone, aki utána következel! (127"' P)')f>}. már kortársainak ílélele szeriül is elhomályosító! la elődje dicsőségét. Mi löbb, Dante is kifejezési ad ennek: < Ire dette Cimabue nella pittura lener lo campo, ed ora lia Giotto il grido. sí ebe la lama di colui oscura.

1 Vájjon csakugyan Rumohr, az elmés kutató, volt-e az első,

2 aki rámutatott arra, hogy az olasz képírásnak gyeikére s megújhodása nem mini \ asari mondja — Cimabuetől, hanem néhány éviizeddel későid) Giottotól indult ki? lia Ghiberti kommentárjában ezl mondja: Giotto új művészeihez vezetett s elhagyla a görögök durva modorát (la rozeza ) ; ha Cennino Cennini traktálnsában kiemeli, hogy Giotto görögből sajátosan olasszá alakította a képírást s teljességgel megújította az olaszok művészeiét, úgy e korai források nemcsak az ö dicsőségéről adnak számol, hanem már magukban rejlik annak a megismerésnek magvát is, hogy Giottónak milyen voll a történelmi szerepe és mekkora a művészettörténeti jelentősége. És ez ma, félévezred multán is érvényes. Ama főművei, amelyek szerzőségéhez nem fér kétség s amelyek vitán kívül állanak, nevezetesen az Enrico Scrovegni által emelt és az Annunziatának szentelt padovai Arena 38 falmezőjére festett képsorozat, Mária és Krisztus élete, a szent Ferenc és János-legendák a firenzei Sla Croce Bárdi- és Peruzzi1 Dante Alighieri: La divina Commedia. Purg Xt. 94—9(1. - C. F. Rumohr: Italienische Forschungen, 1X27. II. 32. 1. és X. fej.