Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 1. (Budapest, 1918)

Hoffmann Edith: Cseh miniatűrök a Szépművészeti Múzeumban

A művész ép oly jól ismerte az előző kor cseh művészelél. mini a külföl­déi. Hogy a legközelebbi kapcsolatokat keressük, előszói azt nézzük, milyen viszonyban vau pl. a XIV század harmadik negyedéből származó karlsleini és Einaiis-koloslorbeli festményekkel. Egészen lennészeles, hogy épen cseh földön Theodörik mester monumentális hatású alakjai messze a későbbi időkre is kihat­nak. A Szentlélek eljövetelén Péter apostolnak hatalmas alakja, magas vállai közöli ülő szenvedélyes kifejezésé fejével, tisztára Theodörik mester tip usa és meg is találjuk a karlsteini keresztkápolna oltárfalán, ugyancsak Péter alakjá­ban. 1 Az alakok egészére nézve ingadozik a művész a karlsteini zömökebb és súlyosabb és az Emaus-kolostorbeli finomabb és karcsúbb alakok közöli. IM. Krisztus mennybemenetelén Péter karlsteini tipust képvisel, míg Mária emaiisil, Az Emanshan látható Szentlélek eljövetelére utalnak vissza Krisztus mennybe­menetelének profilfejei is, 2 erősen hajlított orrukkal zsidófait akarván jellemezni. Az egykorú művészetet illetőleg, ez a mester típusokban még a krummaui vár egy ( Miauból származó nagy oltárképével is összefügg. Különösen János arca Krisztus mennybemenetelén nagyon emlékeztet a krummaui .Magdolnára/' Végül még a Vencel király körül csoportosuló művészekkel is mutat érintkezést a mester, főleg IV. Károly császár Aranybullájának 1400-ban illuminait kéziratá­val. (Wien. Ilofbibl. (!od. 3'ÎS.). A Szentlélek eljövetelén Iálhaló haloldali apos­lol szembeöllőcn dús haj- és szakállviseletével, rögtön föltűnik. E viselet akkor igaz egész Európában divatos volt, 4 de oly általánosan mégsem találkozunk vele sehol, mint épen az « Aranyhulla » miniatűrjein. Mindezekhez, erős olasz halások is járulnak. A XIV. századi firenzei és sienai művészet típusai nemcsak az egykorú európai művészetre kihatottak, hanem még a XV. századba is átmentek. Péter alakjai Ki iszlus mennybe­menetelén — a giotteszk művészidből jói ismerjük, míg a Szentlélek eljövetelén a jobboldali háttérben egy apostol alakjával találkozunk, mely szépségével Duccio bájos és jelentékeny angyalaira emlékeztet. Az előadás folyékonysá­gán az erős olasz hatás talán még fokozol lábban érzik, mint az előző kor mű vészelében. Mária halálának mestere jelentéktelenebb az előbbinél, akivel mégis a leg­szorosabb iskolai összefüggésben áll. A kompozíció elég ügyellen, az arcok kifejezése az előbbiekhez képest bágyadt, Mária mozdulata egyenesen esetlen. A kompozíció olyan típusra utal, melyei a régi cseh művészei nem ismer, mely azonban szoros kapcsolatban áll az Alpeseken inneni, AI A . századvégi művészet * Neuwirth: Id. m. T. XXX. - Neuwirt h : Die Wandgemälde im Kreuzgang des Emaus-Klosters in Prag. 1898. Prag. T. XxX­:{ R, Ernái: Beiträge zur Kenntnis der Tafelmalerei Böhmens im XIV. und am An lang des XV. Jahrhunderls. Prag. 1912. * Schleper: Die Bilderhandschril'len Königs Wenzel I. Jahrbuch d. K. S. d. A. K. XIV. 1893. p. 305.

Next

/
Oldalképek
Tartalom