Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 1. (Budapest, 1918)

Swarzenski György: A budapesti gotikus kőmadonna és kapcsolata a középrajnai szobrászattal

11 SW VHZKNSKl GYÖRGY. közé tartozik az a Madonnát a gyermekké] ábrázoló két kőszobor, amelyek közül az egyik még eredeti helyén, a thorni szent-János templomban van, míg a másik a Thevvaldt-gyűjteményből a bonni Provinzial-museumba kerüli.

1 (1. és 2. ábra.) A bonni Madonna eredeti származási helye ismeretlen s az sínes megállapítva, hogy e kiváló szobormű eddig egyel len ismeri párja miként került Németország keleti szélső halárára, noha a tény maga az egész problémára nézve rendkívül jellemző. Hogy a két szobor egyazon mester kezeműve, és hogy ez a művész a középrajnai művészet körzetébe tartozik, aziránt nines többé semmi kétség. A kél alak egész stílusa, fölépítésük rithmusa, a kifejezés és a megjelenés sajátos bája tökéletesen egybevág. IIa tovább megyünk, s kapcsolatot keresünk ezen vidék más szoborműveivel, akkor a niainzi dóm déli kapujá-val

2 (Memorienportal) s a középrajnai agyagszobiászai főműveivel :! való szoros rokonságra bukkanunk. A középrajnai szobrászat e kél csoportja közvetlen kapcsolatban van egymással.

4 s ha a kél köm a donnát is hozzávesszük, annyira zári köri kapunk, hogy egy egységes iskoláról kell beszélnünk,

5 sőt a számos közös sajátosság arra is feljogosít, hogy egy mesterre gondoljunk. Ha számbavesszük a kő- és agyagszobrok közli természetes eltérést, másrész! azt a különbséget, mely a domináló egyes alak vagy csoport és az építészeti keretbe zárt dekorativ alaksorozat közt fennáll, ha végül figyelembe vesszük a korral járó fejlődés változásait, akkor az. hogy ill egy mesterrel kell számolnunk, mint ezen iskola alapítójával és vezetőjével, valószínűbbé válik, mini ahogy azl a szigorúan módszeres kutatás egyelőre vélné. Minthogy mindezen munkák középpontjában a niainzi Memorienportal áll, ezen iskola, illetve ezen mester és műhelye székhelyéül Mainzoi kell tekintenünk. A niainzi érsek-síremlékek egyúttal módot adnak az időbeli meghatározásra: ama munkák kelle a Konrád v. Weinsperg (t 1396)" és a pompás Daun (t Hol)

7 síremlékek közé leendő, azaz ezen időszak első felébe, minthogy szembeszökőkig jóval ez utóbbi munka előtt készülhettek. Bizonyára nem véletlen, hogy a Konrád síremlék ép olyan alapos stílusváltozási vezet be közvei len előzőjével (Adolf von Aassau f K>90)

s szemben, mint a Memorienportal és a rokon müvek e vidék régebbi szobrászatéval szemben. Ez értelemben ép a két Madonnaszoborral való összehasonlításra kínálkozik néhány régebbi mainzi 1 Zphording : Zur Kölner Plastik des XV. .111. Bonni disszertáció. 1912. (17. s köv. — Hartlaub: Zeilschrift für bitd. Kunst 191*2. kit 1. (képpel). Rauch: Hessenkunsl 1912. Hi I. — Paul: Sund'sche und tübische Kunst. Berlin 1914. 61 1. VIII.. X. tábla. - Hack: id. m. VIII. tábla s köv. :t L. o. XVII. tábla s köv. — Rauch : Hessenkunst. 1910, 91. s köv. : 191 I. 1 1. s köv. * Back; 2!> 1. 8 Hartlaub : (Monatshefte f. Kunstwiss. VI. *l'X> 1.) ügy látszik, hasonló érlelőmben beszél a Memorienportal-ról és iskolájáról. 6 Borger: id. ni. ti. tábla. 7 U. o. ló. tábla. — Back: VII. tábla. 8 Börger: S. tábla. — Back: VI. tábla.