Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 1. (Budapest, 1918)

Lederer Sándor: A Szépművészeti Múzeum firenzei trecento-képei

foglal a firenzei t'es lök ama két legkiválóbbja közt, akik a (liol totót Masaccióig terjedő időszakban működtek. De nincs biztos adatunk Spinello Arotino ifjú­koráról s nem maradt ránk oly helyesen kellezhotő mii. amely megvilágítaná fejlődése menetel. Arezzóban és környékén, ahol a legtöbb templomban volt valamely munkája, sajnálatos módon éppen e templomok legtöbbje elenyészett s velük elpusztultak a \ asari állni felsorolt müvei is. AS. Francesco, S. Domenico és SS. Annunziata templomokban s a Museo civicóban gyér számban őrzött művei közt bizonyára meglesznek korai képei is. Egy negyedszázadon ál, tehát 1361-től, midőn a casentinoi Camaldoli-apátság főoltárképéi festette, egész. 1385-ig, midőn Monte Oliveton festett, egyetlen műve sem datálható. S csak az utána következő "25 év, egyben működésének u loi só korszaka, nyújt nagy fresco­ciklusaival Zárt képet munkálkodásáról, De ez években és művekben gazdag művészéletnek alig van korszaka, amely oly bő felvilágosítást adna munkál­kodásának megismerése és méltatása számára, mint az, amelyben a monte­olivetoi oltárképel alkotta. Mért úgy a szt. Benedek életéből vett. gazdagon előadott legendák 16 jelenete, amelyekéi Benedetto degli Alberti számára festett s amely a lirenzei San Miniato al Monte sekrestyéjében van, a maga egészében megmaradt oly frescp-ciklus, amelyben fejlettsége teljes magaslatán áll, valamint alexandriai szenl Katalin legendája, amelyet csaknem ugyanazon időben, 1 ugyan­azon megrendelő számára festett a Firenze melletti aulellai kápolnában, a nionte-oliveloi képet követő években, 13X(»—87-ben készüli. E feslmenyeken élénk, egészséges éjeterejü művésztemperamentum áll előliünk, aki járlas tekintettel szemléli az élet gazdag sokféleségéi, hévvel hajlik az elbeszélő és dramatizáló előadási módra, inkább a jellemzésben, mint a töké­letes kivitekben látja művészeié célját, olykor túlzásra és hevességre hajlik, ötlettel teljes-; nem sok ügyet voll arra. hogy mi kecses és mi vonzó, kifejezési módja inkább vaskos és valószerű, semmin! leszűri és tiszta, inkább futólagos és mesterségszerű, semmint szorgos és gondos, de mindig, önálló, komponáló képessége pedig rendkívüli. Művészetének e sajátos ereje, a hozzátapadó fogyatékosságokkal együtt, alig érvényesülhet egy, pusztán az áhítatnak szentelt oltárképen, még kevésbbé annak valamely töredékén. Mégis a szent Aemesius vértanú halála és János fp vételének predellájáu megvan a tárgy erélyes meg­ragadása, az előadás impulzív és heves élénksége, amelyei még e töredékeken sem tagad meg magától egy ilyen erős egyéniségű művész. Magának a kél szentnek, a díszes ruhájú .Nemesiusnak és a próféta Jánosnak szilárd és egyszerű magatartósa, férfias alakja, mély komolysága és kemény ereje, a ruha leplén ál is érződő lestformák hatalmas fejlettsége a formák oly kiképzéséi mulatja, amely, miután csírájában már megvolt Giottonál, az emberi lest oly pontos és biztos ismeretéhez vezetett, amely végül mini a mozdulat problémája a lirenzei művészeti stílus elvének alapelemévé leli. 1 Együtt szerepelnek végrendeletének codicillusában 1387 jul. ll-én. V. ö. Any Schmaréow : Festschrift des kunstinst. Institutes in Florenz. 1897. 30. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom