Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 1. (Budapest, 1918)

Lederer Sándor: A Szépművészeti Múzeum firenzei trecento-képei

Venturi pedig elleni mondas nélkül voile 1 ildomosul. Kellő tisztelettel adózva ez autoritativ véleménynek, mégis szükségesnek tartom az Orcagna szerzőségének elhamarkodott elfogadásával és gyenge megokolásával szemben igazolni meggyőződésemet s megkísérlem annak a véleményemnek kifejtését, bogy e Madonnakép egy régibb. Orcagnál megelőző, (Hollótól közvetlenül függő mesternek. Bernardo Daddinak müve. Andrea Orcagna (megh. 1368) a festészetben tudvalevőn csak részben szólaltatta meg művész egyéniségét, mert ő. mint utóbb Verrocchio és Michelangelo s mint a legnagyobb firenzei művészek legtöbbje, akik egyben ötvösök, márvány- és ércművesek voltak, szintén szobrász s építész, azonkívül mozaikműves is volt. Csodás főműve, az Or san Michèle remek labernakuluma, amely az. akkori viszonyokhoz képest rengeteg összegbe, 86,000 aranyforintba került s magán viseli a névjelzési és keltezést: Andreas Cionis pici or florenlinus oratorii a re Iii magisler exlitit hu fus 135U, -- azt a hitet kelti bennünk, hogy művészeiének tulajdonképpeni birodalma a szobrászat volt. Ne tévesszen meg minket az. hogy e tektonikus jellegű művön éppen pictor-nsik mondja magái, hisz Vasari azt is mondja róla, (amit ellenőrizni nincs módunkban) hogy viszont képeket így is jelzett : fece Andrea Cione ócultore.

1 Orcagna azonban úgylátszik mégis a festészetből indult ki, meri (Milanesi szeriül 1343) Frey szerint 1344-ben a Medici, Speziali e Merciai malriculáiban szerepel, Sa'cchetti pedig 1347 azt mondja róla, hogy a legnagyobb festő Ciolto óta.

2 Csak később. 1352 október 20. kerüli az Arte di maestri di pietra céhébe Miután a Sla Croce kereszthajójában festett falképei (ahol nemrég az 5. oltáron egy töredéket sikerüli fölfedni) átépítésnek estek áldozatul, a Sla Maria Novella kórusában készített (később Doni. (ihirlandajo monumentális festményeivel pótölt) művei villámcsapás következtében mentek tönkre, s miután a Strozzi-kápolnában levő frescóin eddig nem lehetett kielégítő módon elhatárolni az ő s testvére, Nardo, kezemunkáját s ezáltal stílusbeli sajátságainak felismerése itt ki van zárva, végre miután éppen nincs lezárva a vita, vájjon ő-e a szerzője az Or san .Michèle tabernaculumá

ban 1301 elégeli festmény helyébe mégrendeli kegyképnek, bár egy fizetési okmányt reá vonatkoztatnak, nos, ezek kizárása után festményei közül, amelyekről biztos tudomásunk van, cáak egyetlenegy ázolgálhat künduláái pont gyanánt, s ez a S. Maria Novella Slrozzioltárának poliptichonja, amelynek 1354 való megrendelését okmány bizonyítja

3 (4. ábra) s melynek kiviteléről a felirat számol be: Anni. Dni. MCCCLVII. Andreas Cionis de Florent, nie pixit. Ugyanis tekinteten kívül kell maradnia még néhanv. 1 Khliez hasonló módon jelezte az éremművészetéért ünnepelt l'isanello az érmeit : Opus Pisáni pietor. ; Bologna nagy művésze pedig képeit előszeretettel Francia aurifex, ércmûveit pedig olykor (Leonardo Alberti, Sloria d'Italia szerinti Francia pictor jelzéssel látta el. 2 Franco Sacchetíi : Nov. 136. :{ Fii. Baldinucci: Notizie 1*45. 1. 5. 261.