Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 1. (Budapest, 1918)
A Szépművészeti Múzeum 1917-ben
Munkácsy Mihály özvegye férje hagyatékából négy festmény! hagyományozott múzeumunknak: egy önarcképet, Munkácsyné képmását és egy lovascsatát ábrázoló ifjúkori tanulmányt Munkácsy Mihálytól, továbbá a hagyományozó képmásai Fritz August v. Kaulbachtól. Néhai Szivák Imre hagyományaként jutottak a gyűjteménybe a következő képek : Mészöly Géza, Vándorcigányok : Paál László. Tájkép; báró Mednyánszky László, Tájkép; Lötz Károly. Tájkép; Magyar-Mannheimer Gusztáv, Kis leány szabadban ; id. Marko Károly, Gampagnai táj; Gzencz János. Nő kutyával; továbbá a következő min iature-ök : Barabás Miklós, Női arckép; Domenieo Hossi, Venus ; Robert Theer, Női arckép ; Albert Theer Női arckép ; Ismeret len művész, Férfi arckép ; J. B. Isahey, Férfi arckép. b) Szoborosztály. A szoborosztály tinlik csoportja jánoshalmi Nemes Marcell ajándékából 14 darab alsó-itáliai festett edénnyel gyarapodott, amelyek egy görög keramikai gyűjtemény alapjail vaunak hivatva megvetni. Az újabbkori csoportban ez évben a kisplasztikái gyűjtemény gyarapodott különösen és pedig kizárólag ajándékokból. (Javadalmunkat korábban történt nagyobb vásárlások törlesztésére kellett fordítanunk.) A német kisplasztikái anyag egyik legfontosabb gyarapodása egy fából faragott hármas csoport, mely a lel feszített Krisztust Máriával és Jánossal ábrázolja : délnémet munka az 14.'><> körüli időből. Kzl Julius Höhler (München) és b. Koliner Adolf ajándékozták. Ezenkívül dr. Melier Simon, a csoport vezetője egy, a Leinberger-iskolából származó, Krisztus ostorozása! ábrázoló kis puspáng domborművet, dr. Jacob Hirsch (München) Peter Flötnernek az érzékiséget allegorizáló bronzplakettjét ajándékozták. Három XVIII. századi délnémet kisplasztikái munkát, — két harcost és egy fölfeszített Krisztust, b. Hatvány Józsefné ajándékozott. A németalföldi kisplasztikái anyag különösen szerencsés módon, két kiváló darabbal gyarapodott. Dr. Melier Simon ajándékaképen került a Múzeumba egy 1440 körüli alabástrom Madonna, mely a Jan van Evek festészetével egykorú flamand szobrászatnak egyedülálló emléke. A másik darab Adriáén de Vries-nek II. Rudolf császárt ábrázoló aranyozott bronzszobra, amely b. Hatvány Józsefné ajándéka. Az olasz kisplasztika körében különösen síir; gős fejlesztésre a plakett-gyűjtemény szorul, amelyet csak a legutolsó években kezdtünk gyűjteni. Ebbe a körbe tartoznak: L. Sátori bécsi műkereskedő ajándéka; Giovanni Fi o re u I i n on a k Mucins Scaevolál ábrázoló ólomplakettje ; dr. Hoffmann Frigyesnek ajándéka : a Tazza Farnesel ábrázoló anonym XVI. sz. olasz bronzplakett, úgyszintén S. Drey müncheni antiquariusnak és dr. Szivák Imrének néhány ajándéka, illetőleg hagyo: uiánya. A modem plasztikai gyűjtemény részére megvásaroltai la k a következő művek: Alexy Karoly. Daun (bronz): Zala György, Tanulmányfej (márvány) ; Damkó József, Bánat (márvány) ; Sidlo Ferenc, József fhg. mellszobra (márvány) : Kisfaludi Stróbl Zsigmond, József Ferenc főiig (márvány), Boroevics Szvetozár (bronz) ; Ligeti Miklós, IV. Károly király mellszobra (bronz); Szentgyörgyi István, dr. Klima Ilona (márvány); Horthy Miklós vasplakettje Esső Erzsébettől, Jemlrássik Ernő bronzplakettje Hérán Lajostól és Darwin domborművű márvány mellszobra Sződy Szilárdtól. Az első helyen említett Alexy-féle szobrot kivéve valamennyi! az Orsz. Magyar Képzőművészeti Tanács javaslatára a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr vásárolta állami elhelyezés céljára. Ajándékul kapta a gyűjtemény a vallásos közoktatásügyi minisztériumtól Lux Elek és Vedres Márk bronzszobrocskáit és egy Reményi József-féle vasplakettet, jánoshalmi Nemes M a re élitől pedig Aristide Maillol-nak térdelő leányt ábrázoló bronzszobrocskáját. Ozv. Munkácsy Mihályné a fent említett festményekkel együtt hagyományozta intézetünknek férje terracotta mellszobrát Friedrich Beertől és Lötz Károly bronz mellszobrát Stróbl Alajostól. c) Grafikai osztály. A rajzgyűjtemény gyarapításában lehető teljességre csak magyar művészeknél törekedhetünk. Ebből a szempontból a szerényebb művészeknek egy-egy kevésbbé jelentős, de jellemző lapját is