Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 1. (Budapest, 1918)
Meller Simon: Leonardo da Vinci lovasábrázolásai és a Szépművészeti Múzeum bronzlovasa
másolta volna. És hogy semmi kétség sem maradhasson fenn, a metszet első lova alatt kuporgó harcosnak kis bronzmását is ismerjük (Trivulzio herceg gyüj~ teményében Milánóban, 12. ábra). A reprodukció 1 után ítélve (az eredetit a mai körülmények között nem volt lehetséges tanulmányozni), a bronz sima kivitele valószínűtlenné teszi, hogy Leonardo eredeti öntvényével volna itt dolgunk; de hogy ez a kis bronz egy plasztikai modell mása és nem a metszet után készült, azt az erősen leonardeszk arc bizonyítja, mely a metszeten nem is látható. A négy modell szoros kapcsolata a tárgyalt Leonardorajzokkal első pillantásra világos. Mind a négy az ugró ló típusához tartozik; a lovasok közül három a hátrafelé mutató kormánvbot specifikusan leonardeszk motívumát tartalmazza, míg a negyedik a fölemelt fegyverrel küzdő lovas típusát ismétli pontosan. E metszettel szoros kapcsolatban van egy ezüstvesszőrajz ( 13. ábra), melyet sokáig Leonardo eredeti munkájának tartottak, újabban pedig egy elveszett rajz kópiájának szoktak tekinteni. A mondottak után alig kell hosszasabban bizonyítani, hogy ifi is egy kisplasztikái modell másolatával van dolgunk. A kis négyszögű talapzat, a támasztékul szolgáló fatörzs, a félénk rajzolási mód, a tárgyalt metszettel való kapcsolat eleget mond. A ló és támasztéka pontosan egyezik a metszet harmadik ábrázolásával ; látjuk, hogy Leonardo modelljeiben ép úgy, mint rajzaiban, ugyanazon lovat különböző lovasalakokkal kombinálja. A hátrafelé mutató lovas teljes vórlezelben, azonban hajadonfőtt s ferdén előrenyújtott lábbal van ábrázolva. Ezen laphoz kapcsolódik a müncheni metszelgvüjlemény sokat vitatott rajza (14. ábra). Louis Courajod a Sforza-modell mását ismerte föl benne, ezen véleményéért azonban heves támadásoknak volt kitéve. 2 Pedig csak annyiban tévedett, hogy a rajzot a végleges nagy modell másának hitte, míg az csak- egy korai kisplasztikái tanulmány-modellt ábrázol. Moreili a rajzát már 1869-ben és később is Antonio Pollajuolo-nak tulajdonította ; 3 szemét megtévesztette Vasárinak az a 1 Wilhelm Bode: Die italienischen Bronzestatuetten der Benaissance, Berlin. II. k. 15 1. és 132. tábla. 2 Louiá Courajod : Leonardo da Vinci et la statue de François Sforza. Paris 1879. 3 Lermolieff : Die Werke italienischer Meister in den Galerien von München sth. Leipzig 1880. 196 1. 14. ábra. Másolat Leonardo egy kisplasztikái modellje után. München, Graphische Sammlung.
