Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 7. 1931-1934 (Budapest, 1935)

Meller Simon: Szinyei Merse Pál élete és művei

Böcklin Pánja — első festménye, melyen új természetfelfogása teljesen kifeje­ződik — a zizegő bambuszerdő megszemélyesítése. Az árnyék félhomályában ül és játszik sípján ; alakja beleolvad a szélben hajladozó, fantasztikus, tropikus nádrenge­tegbe ; a szürkészöld homályon csak félve tör át egy-egy kis fényfolt. A Szinyei­vázlat faunja nem átvitt értelmű ; teljes földi valóságban ül a kis hegyi tó partján, két kezével jól megfogja sípját, s buzgalommal fújja dallamát. Az édes hangok kicsal­ják a lobogó-hajú, meztelen-derekú szép erdei nimfát az erdő zöldjéből. A nádas pán­jának misztikus látomása helyett itt a fauni szerelemvágy földi hevét érezzük. A második vázlaton 1 számos alaki és tartalmi változtatást látunk (12. ábra). Az oblong képformát zömökebb négyszög váltja fel : a túlságos magasra csúszott faun lejebb került, s méreteiben is jelentékenyebbé, a kép főalak jává válik. A no­vella ideje egy perccel későbbre tolódik : a faun épp abbahagyta dallamát, sípját még két kézzel fogja, de fejét már az erdő felé fordítja. A faun teste enyhe világí­tásban van modellálva ; az egész kis kép barnás tónusából erősebb akcentusként csak hátul jobbra a nimfa, s a kis darab kék ég színfoltjai, s az előtérben a nap­sütötte zöld növényzet élénkebb foltja válnak ki. A harmadik vázlat 2 kész kép (14. ábra), mely fő vonásaiban egyezik a nagy festmény kompozíciójával. A «Faun és nimfa», :i tíz hónapi keserves küzködés eredménye (15. ábra), nem lett olyan, mint amilyennek a fiatal festő elképzelte. Csak össze kell vetnünk vázlataival, s látjuk a különbséget. De ha a vázlatok frisseségét nem is tudta megőrizni, azért képe jelentékeny művészi erőpróba volt. A Piloty-iskolában ekkor alig volt valaki, aki külön­bet tudott volna festeni. A képzeletből festett tájon a művész erőteljes egyéni termé­szetfelfogása jelentkezik. Szinyei a Faun és nimfával túlesett az első alkotás vajúdá­sának fájdalmain ; megtanult képet elgondolni, nagyban megfesteni és befejezni. Kialakult egyéni eljárása : a tájat fejből komponálja és festi műtermében, az alakot modell után ugyanott, s a kettőt tónusban összehangolja. Ezen első művébe Piloty bele­beszélt, társai is tanácsokat adtak neki, s a kép még nem teljesen egyéni ; de szabad utat nyitott egyénisége önálló érvényesítésének. A munka végefelé, mikor már vilá­gosan látja az elképzelés és a megvalósítás közt tátongó szakadékot, csak egy érzése van : új, jobb képet festeni. Képzelete izgatott mozgásban van és teremteni akar. A Faunnal való küzködés idejében, még 1868 elején megbízást kap Magyar­országról : Szokolyi Honvédalbumot akar kiadni s őt is felkéri egy rajz készítésére. Örömmel vállalja, s később a húsvéti szünidőben el is készíti. Vázlatkönyveinek szá­mos lapja tanúskodik róla, hogy feladatát nem vette könnyelműen. A szerkesztő meg volt vele elégedve, s a 60 forint honorárium «nagyon jó volt holmi hiányok pótlására». (1868. IV. 28—29.) A rajz fába metszve megjelent a Honvédalbumban, s ez volt nevé­nek első művészi szereplése a nyilvánosság előtt. A «Faun és nimfa» festése előtt és alatt számos más tárgyú vázlatot is készít. 1867 októberében jegyzőkönyvében összeírja régi és új témáit : a négy évszakot, a francia forradalom alatt az ablakon kinéző rémült nőket ; Faustot, amint fia holttes­1 Wolfner Gyula gyűjteményében, Budapesten. 2 Andaházi-Kasnya Béláné gyűjteményében, Budapesten. :í Szépművészeti Múzeum, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom