Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 7. 1931-1934 (Budapest, 1935)

Meller Simon: Szinyei Merse Pál élete és művei

Böcklin Pánja — első festménye, melyen új természetfelfogása teljesen kifejeződik — a zizegő bambuszerdő megszemélyesítése. Az árnyék félhomályában ül és játszik sípján ; alakja beleolvad a szélben hajladozó, fantasztikus, tropikus nádrengetegbe ; a szürkészöld homályon csak félve tör át egy-egy kis fényfolt. A Szinyeivázlat faunja nem átvitt értelmű ; teljes földi valóságban ül a kis hegyi tó partján, két kezével jól megfogja sípját, s buzgalommal fújja dallamát. Az édes hangok kicsalják a lobogó-hajú, meztelen-derekú szép erdei nimfát az erdő zöldjéből. A nádas pánjának misztikus látomása helyett itt a fauni szerelemvágy földi hevét érezzük. A második vázlaton 1 számos alaki és tartalmi változtatást látunk (12. ábra). Az oblong képformát zömökebb négyszög váltja fel : a túlságos magasra csúszott faun lejebb került, s méreteiben is jelentékenyebbé, a kép főalak jává válik. A novella ideje egy perccel későbbre tolódik : a faun épp abbahagyta dallamát, sípját még két kézzel fogja, de fejét már az erdő felé fordítja. A faun teste enyhe világításban van modellálva ; az egész kis kép barnás tónusából erősebb akcentusként csak hátul jobbra a nimfa, s a kis darab kék ég színfoltjai, s az előtérben a napsütötte zöld növényzet élénkebb foltja válnak ki. A harmadik vázlat

2 kész kép (14. ábra), mely fő vonásaiban egyezik a nagy festmény kompozíciójával. A «Faun és nimfa»,

:i tíz hónapi keserves küzködés eredménye (15. ábra), nem lett olyan, mint amilyennek a fiatal festő elképzelte. Csak össze kell vetnünk vázlataival, s látjuk a különbséget. De ha a vázlatok frisseségét nem is tudta megőrizni, azért képe jelentékeny művészi erőpróba volt. A Piloty-iskolában ekkor alig volt valaki, aki különbet tudott volna festeni. A képzeletből festett tájon a művész erőteljes egyéni természetfelfogása jelentkezik. Szinyei a Faun és nimfával túlesett az első alkotás vajúdásának fájdalmain ; megtanult képet elgondolni, nagyban megfesteni és befejezni. Kialakult egyéni eljárása : a tájat fejből komponálja és festi műtermében, az alakot modell után ugyanott, s a kettőt tónusban összehangolja. Ezen első művébe Piloty belebeszélt, társai is tanácsokat adtak neki, s a kép még nem teljesen egyéni ; de szabad utat nyitott egyénisége önálló érvényesítésének. A munka végefelé, mikor már világosan látja az elképzelés és a megvalósítás közt tátongó szakadékot, csak egy érzése van : új, jobb képet festeni. Képzelete izgatott mozgásban van és teremteni akar. A Faunnal való küzködés idejében, még 1868 elején megbízást kap Magyarországról : Szokolyi Honvédalbumot akar kiadni s őt is felkéri egy rajz készítésére. Örömmel vállalja, s később a húsvéti szünidőben el is készíti. Vázlatkönyveinek számos lapja tanúskodik róla, hogy feladatát nem vette könnyelműen. A szerkesztő meg volt vele elégedve, s a 60 forint honorárium «nagyon jó volt holmi hiányok pótlására». (1868. IV. 28—29.) A rajz fába metszve megjelent a Honvédalbumban, s ez volt nevének első művészi szereplése a nyilvánosság előtt. A «Faun és nimfa» festése előtt és alatt számos más tárgyú vázlatot is készít. 1867 októberében jegyzőkönyvében összeírja régi és új témáit : a négy évszakot, a francia forradalom alatt az ablakon kinéző rémült nőket ; Faustot, amint fia holttes1 Wolfner Gyula gyűjteményében, Budapesten. 2 Andaházi-Kasnya Béláné gyűjteményében, Budapesten. :í Szépművészeti Múzeum, Budapest.