Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 7. 1931-1934 (Budapest, 1935)

Meller Simon: Szinyei Merse Pál élete és művei

vitte s azok atyjának nagy örömet szereztek. Ezek végre figurális rajzok voltak, modell-fejek 1 vagy egész aktok, s az apa, aki a figurális festészet felsőbbségérol meg volt győződve, boldogan konstatálta magában, hogy amint később írja, «az alakok s különösen az arcok rajzára több tehetséget találtam tebenned, mint a tajképre». (1865. I. 10.) A vakáció alatt nincs más munkájáról biztos hírünk, minthogy Ninon nővérének készülő báli ruhájához a derekat «kirajzolta». Nővére hálás is volt érte. «Îgéretemet beváltandó, — írja ez neki később — öltözetemről szinte kell valamit mondanom, hiszen tied a fő érdem, a te türelmedet vette igénybe a derék kirajzolása. Annyit mondhatok jó lelkiismerettel, hogy nem fáradtál hiába, igen jól nézett ki és készen bizonyosan a te tetszésedet is megnyerte volna.» (1864. XI. 23.) De e vakációban festhette köveket ábrázoló csendéletét

2 is, mely technikája fejlődő biztonságáról tanúskodik. A három hónap hamar eltelt, október 23-án indult Jernyéről Kassára, onnét másnap reggel vasútra ülve, 25-én reggel érkezik Bécsbe, ahol közeli rokonához, báró Weissnéhez száll. Három napig mulat Bécsben, megnézi a képtárakat s más gyűjteményeket, - - a Belvedere, mely leginkább érdekelte volna, sajnos, egész októberben zárva volt — s 28-án visszaérkezik Münchenbe. Bécsből még visszasóhajt a jernyei szép nyár után : «mindenütt jó, de legjobb otthon!» Am rögtön hozzáteszi : «különben hivatásomat kell betöltenem s ez vigasztal.» (1864. X. 26.) A nyári pihenés után kétszeresen jól esik a munka. «Az akadémián dolgozom, bár a rövid napok miatt csak keveset rajzolhatok, de a helyett az esti órákban vannak előadások, anatómia, Kunstgeschichte, perspektíva és esteli aktok.» (1864. XI. 8.) «Vigan és gondtalanul» éli napjait. «Szobamat, — írja anyjának — miután csak este vagyis éjjel vagyok itthon csak, még nem fűttetem, mert drága a fa, a tárca meg vékony s most is már meglehetősen átfáztam, tehát sietek zárni levelemet. Különben ez nem tesz semmit, én mindamellett megelégedett vagyok s nem cserélnék egy királlyal.» (1864. XI. 8.) Tíz nappal későbben atyjának ír : «Magamrol csak annyit írhatok, hogy már a rendes kerékvágásba megint bejöttem, mialatt értem, hogy antikokat rajzolok, előadásokra eljárok, mult héten az esteli aktok is megkezdődtek, tehát azokat is szorgalmazom. Leginkább csak az ittlevő magyarokkal társalkodom és nagyon csendes életet élek s egészséges vagyok. Pénz dolgában ugyan szorul a kapcám, mert mint írám, megérkeztemkor mindenféle kiadásaim voltak, mint beiratás, fogadóbaszállás s más egyéb, melyek meglehetősen leapasztották tárcámat, ennélfogva nagyon kérlek, ha legalább mostan a havi pénz felett némi pótlékot küldeni szíveskednél. Ne vedd kérlek rossznéven ebbeli kérésemet, hiszen igyekszem én lehetőleg gazdálkodni s bizony gyakran még ebéd után is leülhetnék a jernyei ebédhez.» (1864. XI. 17.) Atyja teljesíti kérését, de nem nagyon ijed meg e nélkülözések hallatára. «Igyekezz a pénzeddel kijönni, — válaszolja neki — de hogy annyira koplalj, hogy egészségednek megártson, azt nem kívánom ; valamint hogy most a beállott nagy hidegben fűtetlen szobában megrontsd egészségedet, azt sem kívánom, de hogy gyomrodat valamivel kevesebb eledelre szoktatod, mint itthon tevéd, s hogy inkább 1 Egy öregasszony tanulmány feje, fekete kréta, Szépművészeti Múzeum, Budapesten, 2 Szinyei Merse Bözsi tulajdonában. Budapesten,