Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 7. 1931-1934 (Budapest, 1935)
A Szépművészeti Múzeum 1931-1934-ben
magyarországi szobrász műve. Az egyik egy lebegő angyalt ábrázoló, színezett és aranyozott fa-szobor, mely a budavári koronázó főtemplom belsejének XVIII. századi díszítéséből, állítólag az 175S-ban emelt főoltárról származik. A másik egy hasonlóan aranyozott és színezett fa-szobor, mely Mózest ábrázolja a két kőtáblával s Felsőmagyarországról szármamelyet Magyarország az 1932. évi velencei egyezmény értelmében a bécsi volt udvari gyűjteményekből kapott : Mátyás király és Beatrix királyné nevezetes képmásai. (1. és 2. ábra). Ugyanebben az évben az O. M. Iparművészeti Múzeum megértő készséggel letétül engedte át a kisszebeni főoltár két mellék oltárát.— 20. Barabás M. : Báró Eötvös József arcképe zik. Ugyanebben az évben engedte át az O. M. I par művészeti Múzeum letétként a Felsőmagyarországról. Dobronyáról (Zólyom megye) származó, s XVI. században élt szobrász által készített. Mária halálát ábrázoló, színezett becses fadomborművét, mely eredetileg szárnyasoltár középső része volt. 1.934-ben a gyűjtemény nyolc művel gyarapodott. A legjelentősebb gyarapodás az a már említett két márvánvdomborniű volt, XVI. századbeli magyarországi szobrászok művei — melyeket a freskóteremben, a főoltár közelében helyeztünk el. Vétel útján három magyarországi, a XVXVI. sz. fordulóján működött szobrász műve kelült a múzeumba. Az első kettő a barsmegyei Jánosrétről származik és a Fájdalmas Szüzet (4. ábra) és Szt. János evangélistát ábrázolja. A két színezett fa-szobor eredetileg egy koresztrefeszítést ábrázoló csoporthoz tartozott.