Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 7. 1931-1934 (Budapest, 1935)

Rózsaffy Dezső: Jegyzetek a Szépművészeti Múzeum van der Heyden-csendéletéhez

Csendéletünkön a támlásszék alja án ez a jelzés olvasható : Ot, Ami annyit jelent, hogy festette Jan van der Heyden 75 (?) éves korában. Az évszám írása bizonytalan, 73-nak is lehetne olvasni. Bode helyes intuícióval olvasta 75-nek, amely esetben festményünk a művész halálának esztendejében készült és utolsó munkái közé számítható. A másik két példányhoz viszonyítva a miénk kompozíciós szempontból, mint mondottuk, fejlettebb. Németalföldi csendélet-festményeink szép sorában van der Heyden képe figyelemreméltó helyet foglal el. Tudós, vagy ritkasággyüjtő otthonában képzelnők magunkat, ha nem tudnók, hogy a festő által különböző összeállításban gyakran megfestett tárgyak vannak előttünk, amelyeknek anyagszerűsége, csillogása, szine, formái és vonalai és mindezeknek egymásra hatása érdekelte festőjüket. Ha ezeket a tárgyakat közelebbről vesszük szemügyre, akkor mindenekelőtt az asztalon fekvő nagy foliáns-könyvet pillantjuk meg. Ez nem más, mint a Blaeuféle földrajzi atlasz,

1 amely Antwerpennél van föllapozva. Ugyanez a könyv ugyanazon a helyen van felütve a Goudstikker-féle egyik festményen (a karosszékekkel), továbbá a bécsi Képzőművészeti Akadémia képtárában levő pompás csendéleten. 2 A könyv a mögötte álló két glóbuszhoz támaszkodik, amelyek közül a baloldali csillagászati, a jobboldali földrajzi glóbusz/

1 Az asztal előtt piros bőrtapétával bevont karosszék, amelynek ölében ugyancsak nyitott foliáns, duplacsatos biblia terpeszkedik. Van der Heyden festése annyira miniatűrszerűen pontos, hogy — ha a szövegrészt nem is — de a fejezet-címeket el lehet olvasni. A mi könyvünk Salamon prédikációinál van felnyitva.

4 A szék mögött alabárdok és térképgöngyöleg vannak a falhoz támasztva. A sarokban teknőcz- és elefántcsontberakású fiókos szekrényke, félig nyitott ajtókkal, polcain páros kínai porcellánedényekkel.

5 Ugyanez a szekrényke az egyik Goudstikker-festményen is megvan, azzal a különbséggel, hogy a miénken minden második fiók kettősosztatú, amott nem. Ez jellemző a festőre. Arra mutat, hogy bármennyire törekszik is természethűségre, kidolgozása bármennyire minuciózus is, mégsem ragaszkodik szolgaikig minden részlethez. A valóság benyomását óhajtja 1 V. ö. Hofstede de Groot id. m. 452. 1. 2 Kompozícióját tekintve, ez utóbbi a leggazdagabb. Bode szerint a festő mesterműve. Ehhez képest a miénk majdnem biederrneieresen hűvös és száraz, nemcsak fölfogásban, de kidolgozásban is, ami részben megmagyarázza Bódénak vele szemben mutatott ellenszenvét. :1 Ugyanez a két glóbusz látható a Goudstikker-féle festményeken (a bécsin csak az egyik, a földrajzi, van meg). Hofstede de Groot id. m.-ban tévedett, amikor a baloldalit nevezi csillagászatinak, a jobboldalit földrajzinak, meit fordítva van. 4 Ugyanez a biblia a bécsi, innsbrucki, hamburgi, hágai stb. festményeken Salamon, Józsue, Zakariás vagy Jeremiás próféták történeteinél van felütve. V. ö. Hofstede de Groot id. m. 451—454. 1. Mintha a kidolgozásban aprólékos hűségre törekvő művészt a természet meg akarta volna tréfálni! Festményünkön a baloldali lapszéltől kiindulva, haránt irányban craquelure képződött. Ez a craquelure úgy hat, mintha a lap széle be volna szakadva, ami által az aprólékos természethűség okozta trompe Voeil még fokozódik. 5 Hofstede de Groot leírásában teknőc helyett gyöngyházat írt. V. ö. id. m. 452. 1.