Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 7. 1931-1934 (Budapest, 1935)

Hoffmann Edith: Iparművészeti és egyéb rajzok a Szépművészeti Múzeumban

mutatja, s ezért elsősorban Cranach festményét kell alapul vennünk, mely ma is a báró Scheurl-család birtokában van Nürnbergben. Prof. Dr. jur. Eberhard Freiherr von Scheurl szíves engedélyével közöljük a festmény fényképét (2. ábra). Ez a festmény Christoph Scheurlt 1509-ben, 28 éves korában ábrázolja. Ha összevetjük rajzunkkal, lehetetlen fel nem ismernünk, hogy itt kétségtelenül ugyanarról a személyről van szó, aki azonban a rajzon körülbelül négy-öt évvel fiatalabb. Az arcnak azonban minden jellegzetes vonását változatlannak találjuk : a magas és keskeny, domború homlok, a nagy halánték, a széles pofacsontok, a húsos ajkak, a gömbölyű kis áll, az egyenes orr, minden egyezik a két arcképen. Ugyanezen vonások ismerhetők fel későbbi, a tudóst már elhízott állapotában ábrázoló arcmásain is : Hans Schwarz nürnbergi éremművész érmén, mely 1525-ben, Scheurl 44. életévében készült 1 és egy talán még néhány évvel későbbi, nagyméretű exlibrisen, mely a feszület előtt imádkozó Scheurlt a gyermekeivel örökítette meg. A rajzot a régibb irodalom Murr nyomán Dürer munkájának tartotta, később Dürer oeuvrejébol kiselejtezték 2 és valamely ismeretlen felsőnémet művész munkáját látták benne. A régi német rajzművészet kitűnő ismerője, K. T. Parker 3 azonban vele kapcsolatban újabban egy másik nevet vetett fel, Hans Baldung Grienét. Ugyanő a rajz keletkezését, körülbelül 1504-re tette. E meghatározás stíluskritikai szempontból helytállónak látszik, s a keltezésnek sem mondanak ellent Scheurl és Baldung életrajzi adatai ; mint már említettem, rajzunk egy körülbelül 4—5 évvel fiatalabb férfit mutat, mint Cranach festménye. Keletkezési időül tehát pontosan a Parkertől ajánlott 1504. vagy 1505. év adódnék. Hans Baldung Grien életkörülményeiről pedig azt tudjuk, hogy 1504 körül került Nürnbergbe, legalább 1505-ig, de talán 1507-ig is ott maradt és Dürer legszűkebb köréhez tartozott. 1505-ben Schaufeleinnel, Kulmbachhal és a Dürer-kör egyéb tagjaival együtt részt vett a «Beschlossen gart des rosenkrantz Mariae» című munkának fametszetekkel való díszítésében.

4 A Dürer-körhöz való szoros hozzátartozása tehát nagyon valószínűvé teszi, hogy Dürer ezt a kedves emberét meghitt barátjánál, Ch. Scheurlnél bevezette, s így módot adott a rajz megrendelésére. Ami a rajz rendeltetését illeti, kompozíciójának jellege és méretei feltűnő módon egyeznek a Scheurl-család birtokában levő és már említett exlibriséivel. Éppen ezért nagyon elfogadhatónak látszik a bárói család véleménye, hogy rajzunk szintén egy exlibris tervezete, mely ismeretlen okokból nem került kivitelre. Ch. Scheurl barátjának, Lucas Cranachnak körébe vezet egy másik rajz, mely Szent Borbála és Szent Katalin vértanúságát ábrázolja. Meder,

5 nagyon helyesen, mint felsőnémet művész 1520 körüli munkáját tette közzé, megjegyezve, hogy a rajz, stílusát tekintve, az augsburgi iskolához áll közel. Ez utóbbi megállapítás azonban már nem helyes, mert lapunk inkább a szász, mint az augsburgi művészet körébe tartozik. 1 Közölve 67. Habich: Die deutschen Schaumünzen des XVI. Jahrhunderts. München, 1929. I. kötet. I. rész. 43. 1. 261. sz. 53. ábra. 2 Meder: Albert ina-publikáció. 162. tábla. :t Parker: Old master drawings. 1926. 42. 1. * //• Cur jel: II. Baldung Grien. München, 1923. 3. és 26. 1, 5 Meder: Albertina-publikáció. 814. tábla,