Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 7. 1931-1934 (Budapest, 1935)

Meller Simon: Szinyei Merse Pál élete és művei

Nem volt többé nyugta szép új házában ; megmaradt három gyermekét féltette. 1882 tavaszán felköltözött Bécsbe ; messzebbre menni már nem volt elég energiája. Nyáron át Meidling-ban lakott egy villában s annak szép nagy termét használta ateliernek ; télen a Siebenstern-gasseban lakott és Delhaes Istvántól, az ismert mű­gyűjtőtől és festőtől bérelt műtermet. Bécsbe azzal az elhatározással ment, hogy újra teljesen a művészetnek fog élni. Ott akkor Makart volt a festők királya. Régi jó barát, aki mikor Münchenből Bécsbe költözött, hítta őt, hogy jöjjön hozzá és felajánlotta neki atelierjét. Remélte, hogy általa azonnal bekerül a festők társaságába s újra kezdi a régi szép művészéletet. 56. Fürdés előtt (1880) Ezt az életet Bécsben nem találta meg. De azért hozzálátott a munkához. Elő­ször egy «Eűtanulmány»-t 1 festett természet után s a zöld gyep újra látomásokat varázsolt képzelete elé. Elkezdte a «Pacsirtá»-t 2 festeni (59. ábra), még Meidlingban 1882 nyarán s 1883 elején fejezte be a Delhaes-atelierben. A tájat fejből festette, a virágos mezőt aprólékos részletezéssel, a füvek és virágok páratlan ismeretével ; a vadrózsabokor s a fejet hányó rozs a Majális reminiszcenciái ; új és hatásos a rend­kívül magas égbolt bárányfelhőivel. A háttérben a kis dombok kékes foltjaiban a régi 1 Gyüjtem. kiállítás 55. sz. 2 Szépművészeti Múzeum, Budapest. Báró Kohner Adolf ajándéka.

Next

/
Oldalképek
Tartalom