Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 6. 1929-1930 (Budapest, 1931)

Balogh Jolán: Tanulmányok a Szépművészeti Múzeum szobrászati gyűjteményében

TANULMÁNYOK A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM SZOBRÁSZATI GYŰJTEMÉNYÉBEN I. Középkori és újabbkori szobrászati gyűjteményünk kevéssé ismert darabjai közé tartozik az a szép márványrelieí'

1 (4. ábra), mely oszlopoktól batárolt, félkörívű, lapos fülkében hatalmas szárnyú, merengő tekintetű, fejedelmien komoly angyalalakot ábrázol. A katalógus

2 megjelölése, mely szerint velencei mester munkája a XIV. századból, útját állta értékelésének. A XIV. században, a gótika korában a mi reliefünk régies, elmaradott darab lenne, viszont ha keletkezési idejének megfelelő alkotások sorába helyezzük, kitűnik, bogy művészettörténeti szempontból rendkívül fontos munka és kvalitásban is túlszárnyalja korának átlagos színvonalát. Hogy reliefünk problémáját megoldhassuk, mindenekelőtt az eddigi datálást kell megváltoztatnunk. Mint említettem, Meiler Simon az 1921-iki katalógusban a XIV. századba helyezi, úgyszintén Schubring

3 is. E datálás téves voltát könnyű bebizonyítani. A velencei trecento angyaltípusa, melyet szarkofágokról számtalan példányban ismerünk, egészen más. Összehasonlításul a bécsi Estensische Kunstsammlung egy angyalreliefjét említem (Katalog Planiscig No. 29.), mely azonos téma mellett minden részletében lényegbevágó különbségeket mutat. A mi angyalunk fejtípusában, különösen az arcot diadémszerűen övező hajfonadékban még bizánci reminiszcenciák élnek, aminek a bécsi relief puha fürtökkel borított angyalfején nyoma sincs. Lágyabb felfogás tükröződik nemcsak a fejben, hanem az egész alakban, a test enyhe hajlásában, a ruha földig leomló, puha redőiben is. A mi angyalunkból ez a lágyság, ez az érzelmesség teljesen hiányzik, formaadása kötött, egyszerű, de erőteljes, s ez a jelleg egyformán jut érvényre a fej nagyvonalú mintázásában, az alak felépítésében, a köpeny és ruha szűkszavú redőiben, melyek jellemző módon a boka felett egyenes vonalban végződnek. A különbségek felsorolását a részletformák összevetésével még tovább lehetne folytatni, megegyezést sehol sem 1 Az 1921. évi katalógus tévesen mondja, hogy az anyaga kő. 2 Orsz. Magy. Szépművészeti Múzeum: A közép- és újabbkori szobrászati gyűjtemény. Budapest, 1921. 47. sz. 3 Schubring, P. : Kat. der Bildwerke der italienisehen Benaissance des Museums der bild. Künste in Budapest. 1913, 61. sz. (Kézirata Szépművészoti Múzeum könyvtárában 3462. sz.)