Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 6. 1929-1930 (Budapest, 1931)

Dr. Hoffmann Edith: Újabb meghatározások a rajzgyűjteményben

manierizmus irányára jellemző testtartásokban, szertelen mozdulatokban vannak beállítva. Evvel a tárggyal többször is foglalkozott a művész. Ismerjük 1554-ből keltezett festményét a torinói Accademia Albertinában, 1552-ből való rajzát a darmstadti gyűjteményben, mely után Guerenhert készített metszetet és az 1563-as évszámot viselő rajzát a kopenhágai rajzgyüjteménybeii, melyről Hieronymus Cock kiadásában jelent meg két metszet, az egyik 1564-ben.

1 Ismeretes volt ezenkívül még egy metszet, a művésznek legnagyobb ilyen tárgyú kompozíciójáról,

2 melyen azonban sem a keletkezés éve, sem készítőjének neve nem olvasható. Mindeddig nem volt tudott az eredeti rajz holléte sem. Ehhez a metszethez készült előképül Múzeumunk rajza, melyet a metsző minden részletében pontosan adott vissza, csakhogy a nyomásban a rajzhoz képest természetesen minden fordított irányba kerüli : Jézus például balkézzel osztja az áldást (87. ábra). A metszetről utóbb anonym metszet-másolat készült, mely újra megfordítja a kompozíciót, úgyhogy az megint ugyanolyan irányba került, mint az eredetin, azaz Múzeumunk rajzán. Végül már csak Peter Qnaát(ibOQ—1647) rajzairól szeretnék szólni. A művész gyűjteményünkben ritka bőségben, hat lappal is van képviselve. Ezek között négy összetartozó darab van, a művész névjelzésével és kettőjükön az 1636-os évszámmal jelezve. (E. 29. 22, a, b, c). Mindannyi kosztümligurákat ábrázol, teljesen abban a modorban, amelyben Ouastnak évszámnélküli, 7 darabból álló rézkarcsorozata készült (88. 89. ábra). E sorozat rajzaink révén tehát pontosan keltezhető az 1636-ik évre. Nagyobb igényű a művész két másik rajza, melyek vásári jeleneteket ábrázolnak. Mindkettő fehérrel alapozott pergamenre, ólomvesszővel van rajzolva és helyenként tussal kissé hatásosabbá téve. Ezek a rajzok monogrammal ugyan jelezve vannak, de évszámmal nincsenek ellátva. Nagyon kapóra jön tehát Ouastnak egy szintén pergamenre, ólomvesszővel készült rajza, melyet 1929 júniusában De Vriesnél árvereztek el Amsterdamban (446. szám. Aukciókatalógus V. tábla) s mely különösen egyik rajzunkkal (E. 29. 20.) nagyság és modor tekintetében oly megegyező, hogy a két rajznak körülbelül egyidőben való keletkezése nem lehet kétséges (90. 91. ábra). Az amsterdami rajz pedig 1646-ra van keltezve, a művész halálát megelőző évre. Rajzaink a rövidéletű művészt minden idejében jól és jellemzően képviselik. Dr. HOFFMANN EDITH 1 L. Preibiáz: Martin van Heemskerck. Leipzig. 1911. 44. sz. festmény ; 21. és 124. sz. rajz. 2 111. Kerrich : A Catalogne of the prints which have been engraved after Martin van Heemskerck or rather, an essay towards such a Catalogue. Cambridge. 1829, 62. lap.