Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 6. 1929-1930 (Budapest, 1931)
Fleischer Gyula: A felsőelefánti gróf Edelsheim-Gyulai kastély és mennyezetképei
A PODOLINI SZENT KATALIN-SZOBOR HELYREÁLLÍTÁSA A podoloni kis gótikus templomnak egyik barokk mellékoltárán állott 1917-ig Szent Katalin szobra. Ekkor került vétel útján a Szépművészeti Múzeumba, mely az eredeti helyére egy hű másolatot állíttatott. A 152 cm magas faszobor igen kvalitásos munka. Keletkezése analógiák alapján az 1430 körüli időre tehető. A bő, sokredős palást elrendezése hasonlómódon látható a nürnbergi Szent Szebaldus-templom madonnáján, 1 a heiligenstädti Mária-templom madonnáján 2 és — szigorúbb, zártabb kontúrjában a mi szobrunkhoz leghasonlóbban — a lübecki Mária-templom madonnáján. :i Ami a redők játékának elrendezését illeti, összehasonlításra alkalmas még többek között a «Germanisches Museum»-ban őrzött két Mária-szobor, az egyik sváb, a másik bajoreredetű, 4 melyek szintén a XV. sz. első felére vannak datálva, azonban felépítésükben gracilisabbak és körvonalukban tagoltabbak. Ugyancsak mozgalmasabb szent Katalinunknál, de — fej típusában is — nagyon rokon vele az ausztriai Dorfbeuern plébániatemplomában lévő Szent Margit, melyet Buberl 1450 körűire datál. 5 Ez lenne mindenesetre a mi szobrunknál is a legalsóbb korhalár, még ha a nagy művészi centrumoktól félreeső keletkezését vesszük is tekintetbe. Szent Katalinunk koronával a fején, jobb1 Sauerland t, Deutsche Plastik d. Mittelalters (Blaue Bücher). 48—62. Tausend, p. G4. 1430 körüli időre datálva. - Kunze, Die Gotische Sculptur in Mitteldeutschland, Honn, 1925. Tab. 59. (restaurálása előtt, a XIX. században erősen átdolgozva), 1414. :i Heise, Lübecker Plastik, Bonn, 1926. Tab. 18, 1420. 4 Picard, Mittelalterliche Holzfiguren, Zürich, 11)20. Tab. 19-20. -* Österreichische Kunsttopographie. Bd. X. 2. Ted, p. 412, Fig. 403, 405. i jában pallossal, baljában kerékkel áll lágy S-vonalban, fejét kissé balra hajtva és bal I csípőjét enyhén kilendítve. Hosszú, a földön I ráncokat vető ruháj i felett bő palástot hord, mely nyakán össze van tűzvo és a jobboldalról áthúzva, balkarján van átvetve. Haja fürtökben omlik vállaira. Kiegészítések a bal ' hüvelykujjon kívül nincsenek rajta. Az attribútumok is eredetieknek látszanak. Annál rosszabb állapotban volt a szobor foglalatja, mely négy különböző rétegből állott. Ezek a rétegek különféle feszültségük miatt, a la összeszáradása folytán meglazultak és sok helyen leváltak, egymást és az eredeti réteget magukkal rántva. A befejezett tisztítási munkálatok után kitűnt, hogy az eredeti réteg a következő volt: a haj arany alapra barna színnel lazúrozva, az arc és a kezek igen gondosan temperafestéssol festve, a szemöldök és a szempillák I egyes szálai feltüntetve, a szemek írisze fekete, I szürke fényekkel és a kezeken a körmök jelezve. A korona és a palást eredeti aranyozás bólusz alapon, a palást bélésének kék színe lapis-lazzuli festék. A ruha barnával lazúrozott ezüst, végre a cipők vörös temperafcstésűek. Az egész természetesen, mint minden középkori faszobornál, igen finoman elkészített, csiszolt kréta alapon. Erre az eredeti alapra valószínűleg már 1500 után, de mindenesetre még a középkori technikai hagyományok alapján, egy másodikfoglalat került. Az arcot ugyancsak temporafestékkel átfestették, s a szemöldököt az eredeti helye felett, de kevésbbé gondosan, az egyes pillák megadása nélkül vonták meg. A szemet barnára léstették. A ruha és a palást felett vékony, csiszolt krétaalap. Ezon a palást eredeti aranyozása helyett aranyiazúrral bevont ezüslözés, a lapis-lazzuli kék palástbélés helyett pedig kék temperafestés. A ruha színesen lazúrozott ezüst.