Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 6. 1929-1930 (Budapest, 1931)

Fleischer Gyula: A felsőelefánti gróf Edelsheim-Gyulai kastély és mennyezetképei

A FELSŐELEFÁNTI GRÓF EDELSHEIM-GYULAI KASTÉLY ÉS MENNYEZETKÉPEI 221 Alsóausztria területén foglalkoztatták. A hetvenes évek közepén Berglt váratlanul Magyarországban találjuk, ahol rövid egy-két év leforgása alatt a magyarországi Pálos-rend három templomát

1 is díszítette freskóival. Hogy a mestert a bécsújhelyi ciszterciták,

2 vagy a melki bencés barátok ajánlótták-e a magyar Pálosok figyelmébe, biztonsággal ma már meg nem állapítható. Az utóbbi eset azonban valószínűbb. A Nyitra melletti Zobor-hegycn szent Hyppolitról elnevezett régi bencés apátság állott fenn a XV. század végéig, amikor ezt a Mátyás király ellen trónigényeket támasztó Kázmér lengyel herceg csapatai kifosztották és felgyújtották/' Miután két századon keresztül romokban hevert, 1695 körül J akli ti Bálás nyilrai püspök a templomot és kolostort újból felépíttette és a kamalduliak rendjének engedte át. Keiblingcr

4 a melki rendház történetét tárgyalónagymunkájában ismételten megemlékezik a zoborhegyi kamalduliak és a melki bencések egymásközötti szívélyes érintkezéséről. Az összeköttetés bizonyára kiterjedt a Zoborhegy alatti völgyben megtelepedett magyar Pálosokra is, kik aztán felsőelefánti rendházuk templomának fresköképekkel való díszítésére, nyilván a melki bencések ajánlatára, ezek házi festőjét, Johann Berglt hívták meg. A felsőelefánti freskók idejére vonatkozólag nem áll rendelkezésünkre pozitív feljegyzés, mégis keletkezésük évet egész biztossággal megállapíthatjuk. A nyilrai káptalani levéltárban őrzött, 1798. március 22-én kelt canonica visitatio, mint említettük, az elefánti rendház és templom átépítésének idejéül az 1771. évet jelöli meg. A rendház második emeletének felépítése és a templom belsejének gyökeres átalakítása oly körülményesebb munkát jelenteti, mely az említett évet kétségkívül egészen kitöltötte. Berglt viszont 1774-ben tavasztól őszig a bécsújhelyi cisztercitakolostor könyvtártermének hatalmas méretű mennyezetképei kötötték le, úgyhogy a felsőelefánti freskókra mindkél okból csak a következő évben, 1775-ben kerülhetett a sor. Hogy később semmiesetre sem, azt egyrészt a freskótechnika természete, mely frissen vakolt falfelülelet kíván, zárja ki, másrészt viszont az említeti 5 forrás igazolja, amennyiben az «új» zárdatemplomnak 1775 őszén történt felszenteléséről emlékezik meg. A művész névjelzésével, de évszám feltüntetése nélkül fennmaradt mennyezetképek keletkezési idejét tehát kétségtelen biztossággal 1775-ben állapíthatjuk meg. * 1 Időrendben a legkorábbiak a felsőelefánti freskók 1775-ből; valószínűleg még ugyanezen évben keletkeztek a máriacsaládi (Hars megye) Pálos-kolostor templomának és retek tóriumának mennyezetképei, míg a budapesti egyetemi templom (egykori Pálos-kolostortemplom) fal- és mennyezetképeit 1776-ban festette a művész. 2 Berglt ismételt alkalommal foglalkoztatták a bécsújhelyi ciszterciek. A rendház reléktóriumának mennyezetképei 1765-ben, kápolnájának mennyezetképei 1766-ban, könyvtártermének mennyezetfestményei pedig 1774-ben keletkeztek. Érdekes, bogy a könyvtárterem freskói az osztrák művészeti irodalomban mindmáig mint Karl Frister művei szerepelnek. V. ö. ./. Mayer: Das Stift, zur hl. Dreifaltigkeit (Neukloster) in Wiener-Neustadt und seine Kunslbestrebungen von 1683- 1775. Berichte und Mitteilungen des Altei thums-Vercincs zu Wien. Wien, 1893, Bd. XXIX. S. 26. ff. — Otto Aull: Die Kunstdenkmäler WienerNeustadls. Österreichische Kunstbücher. Bb.48 49. S. 33. f. 8 Rupp Jakab : id. m. I. köt. 639. f. * ./. F. Keiblingen Geschichte des Benediktinerstiftes Melk in Nieder-Österrcich. Wien; 1851, Bd. I. S. 1126. ff. 5 Canonica Visitatio, 1798. m arc. 22. Egyházmegyei Levéltár, Nyitra.