Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 6. 1929-1930 (Budapest, 1931)

Fleischer Gyula: A felsőelefánti gróf Edelsheim-Gyulai kastély és mennyezetképei

menyei szerint átalakították, tornyát rézsisakkal födték be s tetejébe hatalmas aranyozott keresztet helyeztek.

1 A templom belseje teljesen átalakult, Csarnokát művészi faragású fapadokkal és gyóntatószékekkel töltötték meg. falaihoz gazdagon faragott, aranyozott szószéket és három márványoltárt állítottak, melyek közül a főoltár Keresztelő szent János, a két mellékoltár pedig Remete szent Pál és az Üdvözítő tiszteletét hirdette.

2 A barokk-korban elengedhetetlen mennyezetképek megfestését pedig az osztrák kolostorokban sűrűn foglalkoztatott, kitűnő freskófestőre, Johann Berglre bízták. Az elefánti Pálosok azonban nemsokáig gyönyörködhettek újjáépített kolostorukban, templomuk pompás freskóiban, mert II. József királynak a szerzetesrendek eltörlését kimondó rendelete az elefánti rendházra is lesújtott. A rendház feloszlatását Ürményi József főispán, királyi biztos vezetése alatt Selyey István nyitrai táblabíró és Rajcsányi György szeredi sótiszt 1782. március 20-án hajtolták végre.

:í Szomorú évek virradtak most az elárvult kolostorra. A szerzetesek eltávozása után falai közé csőcselék tört be, amely lefeszegette a falakról a kérészieket, összezúzta a templom szobrait, elpusztította oltárképeit, halomra döntötte oltárait. 1809-ben a kolostortemplom szószékél és művészi faragású szentélypadjait sikerült a felsőelefánti plébániatemplom részére átmenteni. Ugyanezen évben a napóleoni harcok alkalmával Lengyelországból jött 500 beteg katona elhelyezése céljából a rendházat és templomát kórházzá alakították át.

4 A XIX század nyolcvanas éveiben a kolostorból szeszfőzde, a templom pedig a vallásalap bérlőinek lomtára lett. A végleges elpusztulástól a jelenlegi tulajdonos atyja, a magyar gyermekvédelmi intézmények körül kiváló érdemeket szerzett idősb gróf Edelsheim-Gyulai Lipót mentette meg, ki a kolostort a szomszédos kb. 5000 hold szántófölddel és erdőséggel együtt 1893-ban a vallásalaptól megvásárolta és a düledező rendházból és kolostortemplomból modern kastélyt építtetett. Az átépítés 1894 tavaszán kezdődött és egy évig tartott; 1895 tavaszán a grófi család már be is költözött az újonnan átépített, belsejében a modern élet minden kényelmével felszerelt kastélyba (1. ábra). Az átalakító építkezést Hubert József budapesti műépítész, a Pálffy-féle bajmóci kastély átépítője végezte.

5 A felsőelefánti Pálos-kolostor egykori kiterjedéséről ma már nehéz magunknak fogalmat alkotnunk. Régi metszetek vagy festmények a kolostorról, sajnos, nom állanak rendelkezésünkre.

0 Míg a rendház belső életére vonatkozó esemé1 A kolostor és a templom régebbi sorsára vonatkozó adatokat ifi Mittuch Jóasáef erős történeti érzékkel megírt, rendkívül alapos kis monographiája: Adatok Elefánth történetéhez. Ny i Ira, 1904., nyomán közöljük. Isméiéit alkalommal személyesen adott értékes felvilágosításaiért e helyütt is köszönetet mondunk a kitűnő szerzőnek. 2 Canonica visitatio, 1798. máre. 22. Egyházmegyei Levéltár, Nyitni, — V. ö. Milluch ./. ; id. ni. 104. 1. 8 V. ö. Mittuch J. : id. m. 130. 1. 4 V. ö. Egyházmegyei Levéltár, Nyitra. —V. ö. Mittuch J. : id. m. 171. 1. r> Gróf Edelsheim-Gyulai Lipót úr szíves közlése. A gróf úrnak ismételten élvezett szívességéért ezúton ís meleg köszönetemet nyilvánítom. (í A felsőelefánti kolostornak már az átépítés utáni látképét közli Gsászár Elemér, a kolostorban élt magyar költő, Ányos Pál életrajzában. V. ö. Cááá&ár E. : Ányos Pál. Budapest, 1912. 191. 1. 66. kép.