Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 6. 1929-1930 (Budapest, 1931)

Dr. Hoffmann Edith: Újabb meghatározások a rajzgyűjteményben

nem mind vasból készüli fegyverek és egyéb szerszámok, lábfejek, ujjak, fegyverkábátok szélei és az alakoknak talapzatul szolgáló oroszlánok egyes részei szorullak megújításra. A dekorációkban a fölső párkánynak és a keretnek több része, főleg egy sereg maszk és a címertartó puttók — egyetlen kivételével — mind újonnan készültek. A felsorolt részletekben állapítható meg a legtöbb eltérés rajzaink és a szobrok közölt is és épen ez növeli Múzeumunk rajzainak fontosságát, mert világos, hogy csak ezek tartották fenn Schlör elgondolását hiteles formában. A rajzok olyannyira egyszerre készülteknek látszanak, hogy a szobrok átadásának hat éven ál folyó időpontjait alig lehet a tervek elkészülési dátumának is tekinteni és ezekből a művész fejlődését kiolvasni.

1 Ellenkezőleg. A rajzokai a művész, úgylátszik, mindjárt a munka kezdetén egyszerre mutatla be a megrende" lőnek és csak a kivitel és felállítás tartott éveken ál. * * * A németalföldi rajzok közül Marten van Heemákercknek (1498—1574) egy nagyméretű, tekintélyes rajzát szeretném bemutatni, mely már az Esterházy féle gyűjteményben (E. 26. 3.) is Heemskerck neve alatt volt ismeretes (86. ábra). A rajz az Utolsó íléletet ábrázolja gazdag elrendezésben és számtalan alakkal, melyek a 1 Ezen a nézeten van 77/. Demmler nagyon alapos munkájában : Die Grabdenkmäler des vvürttembergischen Fürstenhauses und ihre M ei s 1er im XVI. Jahrhunderl, (Studien z. d. Kunstg. 129.) Strasshurg. 1910, 226-239. 1. 88. ábra. P. Quast: Kosztürntanulmány. Budapest, Szépművészeti Múzeum. 89. ábra, P. Quast: Kosztürntanulmány. Budapest, Szépművészeti Múzeum.